Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a válasz a következő: A mérlegben szereplő adatok a beszámoló jóváhagyásakor hozott taggyűlési határozatnak megfelelően tartalmazzák a saját tőkét, a kötelezettségeket érintő adatokat, így azt nem kell helyesbíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőke emelésének számviteli feltételei megtartása mellett a Gt. tőkeemelésre vonatkozó előírásaira (közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat, létesítő okirat módosítása, cégjegyzékbe történő bejegyzés stb.) és feltételeire is tekintettel kell lenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Osztalék: egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2000. év után 2001-ben osztalékot szeretnénk fizetni. A 35 százalékos kulccsal adózó rész után fizetendő 11 százalékos Eho a kifizetőt terheli vagy a magánszemélyt, és hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azzal az időponttal kell könyvelni, amikor azok megtörténtek. Az osztalékról a döntés az üzleti évről készült beszámolót elfogadó taggyűlésen, közgyűlésen születik. Ennek az időpontja pedig csak az üzleti év mérlegfordulónapja után lehet. Az osztalékról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemelésből kapott részesedés értékét a tulajdonosnál nem nevesíti a rendkívüli bevételek között. Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemelésből kapott részesedés értékét a tulajdonosnál nem nevesíti a rendkívüli bevételek között. Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés – a Gt. előírásai szerint – az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Veszteség rendezése tőketartalékból

Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű – a halmozott veszteséget meghaladó – tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszából: […] ...a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezhető, de csak a negatív eredménytartalék összegéig. Ezt a döntést a kft. taggyűlése hozza meg. Osztalékkifizetésre a tőketartalék nem használható fel. Az előbbi rendezést követően a kft. osztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: - a testületi ülésre kerülő beszámolót, - a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)-(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-a (5) bekezdésének előírásából valóban az következik, hogy a könyvvizsgálónak a beszámolót a közgyűlés, a taggyűlés elé terjesztés előtt kell záradékkal vagy a záradék megadásának elutasításával ellátnia. Az viszont nem következik, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költség, általános forgalmi adó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
14
15