20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
2. cikk / 20 Saját tőke hiánya
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
3. cikk / 20 Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal
Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
4. cikk / 20 Befektetés esetében értékvesztés elszámolása
Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
5. cikk / 20 Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába
Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
6. cikk / 20 Tőkeemelés a kötelező minimumra
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
7. cikk / 20 Saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke
Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?
8. cikk / 20 Pótbefizetés könyvelése
Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?
9. cikk / 20 Fejlesztési tartalék nem kedvezményezett átalakulásnál
Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?
10. cikk / 20 Átalakuláskor pótbefizetés
Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?