Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...Cégtörvény (a 2006. évi V. törvény) 30. §-a (4) bekezdésének módosítása 2019. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy tőkeemelés esetében – a többi cégadat változásához hasonlóan – a cég meghatározza a változás időpontját, amely azonban nem lehet korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...(törzstőkén, alaptőkén) felüli saját tőke terhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező a közbenső mérleg készítése a tőkeemelés feltételei teljesülésének igazolására, ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...ha az alapított társaságban a vállalkozó legalább jelentős tulajdoni részesedést szerez;– a tulajdonolt társaságnál a vállalkozó tőkeemeléssel, részesedésvásárlással többséget, illetve minősített többséget biztosító befolyást szerez, illetve a tőkeemelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság törzstőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg az Szt. szerint helyesbített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...is. Tőketartalékként azonban csak akkor mutatható ki, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés (maximum az ázsió összegében), továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőketerhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező közbenső mérlegetkészíteni a tőkeemelés Szt.-ben elő­írt feltételei teljesülésének igazolására,ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli és azáfaelszámolást az nem befolyásolja, hogy az apportként rendelkezésre bocsátotttelek tulajdonjogát a földhivatalnál elfelejtették átírni. [Itt utalunk az Szt.23. §-ának (1) bekezdésére.]A kérdésből nem derül ki, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenhet, ha a törzstőke leszállításávalegyidejűleg az új tagok törzstőkét emelnek. Egy ilyen – valójában ázsióvaltörténő – tőkeemeléssel a tulajdoni hányadok is megváltoztathatók. [Például arégi 75 százalékos tag üzletrészének értéke akkor lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...megoldás: a térítés nélküli átadás, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni – az eredménytartalék terhére történő – tőkeemelés, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni eredménytartalék, illetve adózott eredmény terhére fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
2