Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:189. §-a alapján az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut – többek között -, hogy a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] Közeledik 2016. március 15-e, amikorra a kft.-nél a törzsbetétek összege, a törzstőke (jegyzett tőke) nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Ebből következően a kft. továbbműködésének alapvető feltétele a törzstőke felemelése. Ez azonban felvet – mint a kérdés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Pótbefizetés könyvelése

Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az előző könyvelő apótbefizetés előírásával súlyosan megsértette mind a Gt., mind az Szt.vonatkozó előírásait. A pótbefizetésre a tagok csak akkor kötelezhetők, ha atársasági szerződés erre a taggyűlést feljogosítja (Gt. 120. §-a)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely azonban így sem elegendőahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Néhány feltételezéssel kell élni,ami kihathat a végső kérdésre is. A "B" kft. 2004-ben leszállította a törzstőkét azeredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.