Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] ...az adókkal csökkentett összeget veheti fel, viheti át a másik kft.-be. További gond, hogy milyen jogcímen? Beviheti az adózott osztalékot törzstőkeemelésként a társasági szerződés módosításával. Ha nem emel tőkét, akkor a "C" kft.-be bevitt összeget a "C" kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen meg kell tartania.A Ptk. 3:198. §-a tartalmazza a törzstőke új törzsbetét teljesítésével történő felemelésének a jogi szabályait. A taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján – a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg akkor, ha osztalék fizetéséről is határozhatna. A társaság saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...vagy cégértékről, illetve negatív üzleti vagy cégértékről szó.A Ptk. 3:162. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolására vonatkozó választ azonban csak a 2016. évi LXVI. törvény tartalmazta. Jelen válaszban összefoglaljuk a sajátos törzstőkefeltöltésre vonatkozó előírásokat, és a gyakorlati alkalmazására példákat is mutatunk be. Jelen válaszunk alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre a rövid válasz az, hogy nem lehet a jövőbeni eredménytartalék terhére a törzstőkét megemelni.A Ptk. 3:198. és 3:201. §-ai alapján a törzstőke felemelhető külső tőke bevonásával (új törzsbetétek teljesítésével), illetve törzstőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeemeléshez a társasági szerződést módosítani kell, ebből az is következik, hogy a Ptk. vonatkozó előírásai is alkalmazhatók.A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemeléséről a Ptk. 3:198. §-a rendelkezik. Az erről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kft.-t végelszámolási eljárás keretében megszüntessék.Ez az előírás az evát választó kft.-re is hatályos.A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a Gt.160. §-ában foglaltakat kell számításba venni. (Erről részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. adózott eredményének az rt. által ki nem vont részéből (a szabad rendelkezésű eredménytartalékból) történik a törzstőke megemelése.Az új Szt. 35. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél a törzstőke felemelése miatti jegyzett tőke változást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2