4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
2. cikk / 4 Szokásos piaci ár
Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
3. cikk / 4 Gazdaságilag nem független felek közötti ár
Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
4. cikk / 4 Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai
Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?