4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Határon túli magyarok támogatása
Kérdés: Egy biztonságtechnikai kereskedő kft. szeretné az értékesítéseiből befolyt bevétel valamekkora részét a határon túli rászorultaknak adományként felajánlani. Pontosan úgy gondolta, hogy meghirdetné a vevői körében, hogy minden 1000 Ft bevételből 10 Ft-ot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként. Ezt meg lehet valósítani? A nettó vagy bruttó bevételből célszerű felajánlani az adományt? Milyen engedély szükséges hozzá? Adó szempontjából mire kell figyelni? Milyen nyilvántartást kell vezetni ehhez? Az sem egyértelmű, hogy ebben az esetben az adományt a vevők adják, vagy a kft. adományának minősül? Számvitelileg hogyan kellene levezetni ezen adománynyújtás könyvelését?
2. cikk / 4 Igazolás, nyilatkozat nyújtott támogatásról
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-ának (7) bekezdése szerint: "Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az igazolás tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját." De milyen törvényi előírás miatt szerepel az igazolásokon az, hogy a szervezet működése a fenti adomány nélkül sem veszteséges? Hogyan kell ezt értelmezni, mi a lényege?
3. cikk / 4 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: Látványcsapatsport-támogatás esetén egyidejűleg alkalmazható a támogatás ráfordításkénti elszámolása és az adókedvezmény igénybevétele is? Nem zárja ki semmi a többszörös (ráfordításként és adókedvezményként) kedvezmény igénybevételét? Van a Tao-tv.-nek olyan passzusa, amely tiltja az azonos jogcímen többszörösen igénybe vehető kedvezményt?
4. cikk / 4 Sportegyesület támogatása
Kérdés: Az éttermet üzemeltető cég a helyi városi futball-sportegyesületet kívánja támogatni, melyért cserébe a sportegyesület játékosai a mérkőzéseken az étterem nevével ellátott mezben játszanának. Elszámolható-e az adott pénzbeli támogatás ráfordításként, kell-e ezzel az összeggel adóalapot növelni? Elfogadható-e az a megoldás, ha a támogatás nem közvetlen pénzátadással történik, hanem a sportegyesület a vállalkozás nevére kér számlát, például az edzőterem bérleti díjáról, melyet a vállalkozás fizet ki (az áfát nem vonja le az ilyen számlákból)? A támogatási szerződésben meghatározásra kerülne ez az elszámolási mód.