Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2022. 08. 01-én átalányadózóként kezdte meg a tevékenységét. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (TOP-5.1.1.-15) a vállalkozó bevételének számít? Három hónapra kap 600.000 Ft-ot, és nem kell elszámolni vele tételesen.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből egyértelműen nem állapítható meg, hogy milyen támogatásról van szó, ugyanis a TOP-5.1.1.-15 támogatást a munkaerőpiaci programból lakhatási támogatásként nyújtják, és a támogatással kapcsolatban havi elszámolást kell benyújtani az illetékes járási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...ki a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik, amelyet módosított a 2018. évi LII. törvény is.Nem változott a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre, érdemileg változott viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 4. § (4) bekezdése szerint nem lehet a kata alanya az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerez. Nem kizárt azonban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő, családi gazdálkodó, akinek e tevékenységből származó bevétele a 600 000 forintot – ideértve az egyes kapott állami támogatásokat is – adóéven belül meghaladja, s így a Htv. alkalmazásában vállalkozónak és egyben iparűzésiadó-alanynak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet az egyéni céget megillető bevételnek, illetve terhelő ráfordításnak minősíteni.Az egyéni vállalkozó részére folyósított támogatásokat sem lehet az egyéni cég támogatásaként kezelni. A tárgyi eszközöket a támogatással csökkentett értéken kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] ...a jogellenesen kibocsátott számla elfogadása és kifizetése a költségvetési szerv számára is hátrányos, jogtalanul költségvetésitámogatás-igénybevételt eredményezhet (ez is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Pénzforgalmi számla fióktelepnél

Kérdés: Kötelezett-e egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására, azaz kell-e neki belföldi pénzforgalmi számlával rendelkeznie? Az Art. 38. §-a alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Részlet a válaszából: […] ...A fióktelep az Art. hatálya alátartozik, így az Art. 14. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján az adó és aköltségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (ki­utalása) érdekébenköteles jogszabályban vagy az Art.-ben előírt pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...eltérően – főszabály szerint nem növeli az adózás előtti eredménytaz adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerintiértéke, az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
1
2
3