11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Társasházépítés költségei
Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
2. cikk / 11 Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója
Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
3. cikk / 11 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
4. cikk / 11 Lakásértékesítés részletre
Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság lakást értékesít természetes személynek, amiről számlát állít ki a lakás birtokbaadásakor. A vevő likviditási problémák miatt nem tudja kifizetni a vételárat. Megfelel-e az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt, részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ha a felek az adásvételi szerződést úgy módosítják, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? A módosított szerződés alapján az eladó az eredeti számlát érvényteleníti, majd a módosított szerződés szerinti fizetési részletekről bocsát ki számlát, hivatkozva az Áfa-tv. 58. §-ára. Amennyiben a leírt konstrukció jogszerű, úgy milyen időszakokra kell az évek között áthúzódó vételárrészleteket az építőipari cégnek számvitelileg elszámolnia?
5. cikk / 11 Társasházi lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
6. cikk / 11 Foglaló áfája
Kérdés: Beruházó cég lakást értékesít. A vevő 2007-ben kifizette a foglalót, 2008 áprilisában az első részletet (előleget), mindkét tételnél az áfa felszámításra került. 2008. július elsejével a vevő elállt a vételi szándékától, a szerződés szerint a foglalón kívüli részlet visszajár neki 90 napon belül. A helyesbítő számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? Milyen bizonylat kell a foglalóról, mivel az már nem a vételár része? Kell-e a sztornószámlák miatt az előző időszak fizetendő áfáját önellenőrizni?
7. cikk / 11 Iroda átminősítése lakássá
Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
8. cikk / 11 Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása
Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
9. cikk / 11 Telek, lakás együttes értékesítése
Kérdés: Az a társaság, ahol könyvelünk, megrendelésre végez építőipari tevékenységet. Az elmúlt évben a tulajdonában lévő telken társasházépítésbe kezdett, a lakásokat természetes személyeknek értékesítette. Az értékesítésről készült számla külön tartalmazza a telekértéket, és külön tartalmazza a lakásértéket. A telek megszerzéséhez kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak nem volt áfája. Az építkezés során a vásárolt anyagok és szolgáltatások áfájának levonására viszont sor került. A telek és a rajta felépült ház az értékesítésig a készletek között szerepelt. Kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát, s mit kell bevonni az arányosításba?
10. cikk / 11 Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?