13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási jogviszonya
Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
2. cikk / 13 Kapcsolt (kapcsolódó) vállalkozás magánszemélyek között
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!
3. cikk / 13 Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
4. cikk / 13 Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló
Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
5. cikk / 13 Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás
Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
6. cikk / 13 Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás
Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
7. cikk / 13 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?
8. cikk / 13 Értékesítés piaci ár alatt
Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
9. cikk / 13 Kapcsolt vállalkozás bt.-k között
Kérdés: Összeférhetetlen-e (pl. a Ctv. vagy az Eva-tv. szempontjából), illetve kapcsolt vállalkozás-e az alábbi két betéti társaság? "X" bt. beltagja: "A"; kültagja: "B" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány), "Y" evás (!) bt. beltagja: "B"; kültagja: "A" magánszemély (50-50 százalék tulajdoni arány). Kérdés továbbá, hogy az "X" bt. állandó munkáiban "Y" bt. lehet-e alvállalkozó (ha a megbízója ezt nem tiltja!)? Értékesíthet-e folyamatosan terméket, szolgáltatást "Y" bt. az "X" bt. részére? Adózási és jogi szempontból van-e esetleg összeférhetetlenség? Esetleg mire kell figyelni?
10. cikk / 13 Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása
Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
