Visszamenőleg megállapított építményadó

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.
Részlet a válaszából: […] ...jártak el, nem fizettek építmény­adót, egyik üzleti évben sem. Az építményadót jellemzően az önkormányzat veti ki, az adózó adatszolgáltatása alapján. (A kérdés alapján nem lehet megállapítani, hogy az adott esetben ki mulasztott, és a mulasztó személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Adóhatóság által megállapított le nem vonható áfa

Kérdés: Átfogó ellenőrzés során le nem vonható áfát állapított meg az adóhatóság: a szolgáltatás nyújtójának nem voltak bejelentett alkalmazottai, nem voltak eszközei a feladat ellátásához, és mi nem jártunk el kellő körültekintéssel ezek feltárásában. A le nem vonható áfát, ami karbantartási szolgáltatáshoz kapcsolódott, igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelnünk 2022-ben, tekintettel arra, hogy a hiba+hibahatás összege nem jelentős?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező cég az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, mert a szolgáltatást adóköteles tevékenységéhez vette igénybe. Így az Áfa-tv. előírásai szerint járt el. Az adóhatóság az átfogó ellenőrzés során valójában azt állapította meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatására (akkor is, ha azoknak nincs eredményhatása), de igaz a tárgyév eredményét közvetlenül befolyásoló igénybe vett szolgáltatások és a kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában is.Ha a mérlegkészítés időpontját január 15-ében határozták meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem lehetett levonásba helyezni, a levont áfa összegével – önellenőrzés keretében – annak az eszköznek, igénybe vett szolgáltatásnak a bekerülési értékét kell növelni, amelyhez az előzetesen felszámított áfa kapcsolódott (T 16, 21-22,26,51,52,55 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása

Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az adóhatóság a jogosulatlanullevont áfát 2006-2007. évekre állapította meg. A kérdésből nem derül ki, hogybeszerzéshez, szolgáltatásnyújtáshoz vagy egyébhez kapcsolódott az áfajogtalan, törvényellenes levonása. Az viszont megállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...árengedményt adnak.Az elszámolásban, az adózásnál azonban lényegében és jellemzően nincs eltérés. Az Szt. előírásai alapján a szolgáltatást nyújtónál azárbevétel elszámolása, a szolgáltatást igénybe vevőnél az igénybe vettszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Telekvásárláshoz kapcsolódó illeték későbbi elszámolása

Kérdés: A kft. 2006. évben telket vásárolt. Az illetéket 2007-ben szabták ki, illetve fizettük meg. Sajnos elfelejtettük a telekre ráaktiválni, költségként számoltuk el. Nem jelentős a hiba, de a társasági adót önellenőrizni kell. 2008. évben hová, melyik számlára könyveljük az összeget, mint előző évi tételt?
Részlet a válaszából: […] ...majd azok helyesbítésétől el lehet tekinteni.2007. évben a kivetett (és megfizetett) illetéket -feltételezzük – az egyéb szolgáltatások költségei között számolták el, ésezáltal az adózás előtti eredményt alacsonyabb összegben mutatták ki, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek kimutatására is (akkor is, ha nincseredményhatása), de igaz a tárgyév eredményét közvetlenül befolyásoló igénybevett szolgáltatások és kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában is.Ha a mérlegkészítés időpontját január első felébenhatározták meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Jóteljesítési garancia

Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...161, 466 – K 455 (a kettő különbözete az engedményösszege, amelyet könyvelni nem kell);– a megrendelőnél (ha költségként elszámolt szolgáltatáshoz,alvállalkozói teljesítményhez kapcsolódik): az eredetileg számlázott összegben:T454 – K 52, 466 és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Vissza nem küldött, de kifogásolt számla elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz. Azügyfél hibát követett el (megsértette az Szt. előírásait), amikor a vevő általel nem fogadott számlát könyvelte. A vevő kifogása, a díj jogosságának tagadásaesetén a helyesbítő számlát az ügyfélnek azonnal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
1
2