121 cikk rendezése:
1. cikk / 121 Mi minősül szponzorációnak?
Kérdés: Szponzorációnak minősül-e az, ha egy általunk pénzben vagy természetben támogatni kívánt egyszeri rendezvény esetében a támogatási szerződésünk arról szól, hogy a szervezők a cégünk logóját a rendezvényen megjeleníthetik, erre engedélyt adunk? Változik-e a kérdés megítélése, ha a cégünk lehetőségképpen ehhez biztosít transzparens eszközöket, molinót?
2. cikk / 121 Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése
Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
3. cikk / 121 Részvénycsomag részbeni értékesítése
Kérdés: Ügyfelünk 2003-ban megvette egy zrt. 50%-át, és 2022-ben megvásárolta ugyanannak a zrt.-nek a másik 50%-át. A két tranzakció nem ugyanolyan áron zajlott. 2024-ben a korábban megszerzett tulajdonrész 40%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben konkrétan megadott részvénysorszámok szerepelnek (a részvények nyomtatva vannak, sorszámmal), és ott meg van adva, hogy mely sorszámú részvények az adásvétel tárgyai. Konkrétan a 2022-es év sorszámai kerültek értékesítésre. A számviteli politika szerint a társaság átlagáron tartja nyilván az értékpapírokat (pl. tőzsdei részvények esetén). A leírt esetben hogyan történik a 2024-ben értékesített 40%-os üzletrész kivezetése a könyvekből?
4. cikk / 121 Bizalmi vagyonkezelő beszámolója
Kérdés: Készíthet-e a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióban (nem üzletszerű vagyonkezelés) a vagyonkezelő a kezelt vagyon vonatkozásában mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, amennyiben a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A kezelt vagyon könyveiben szerepelnek üzletrészek is (ezek tulajdoni hányadai és szavazati jogai 100%-ban a vagyonkezelőnél vannak). A kezelt vagyon a számviteli törvény értelmében vállalkozónak minősül, ugyanakkor jogi személyiséggel nem rendelkező vagyontömeg. Álláspontunk szerint a kezelt vagyon nem rendelkezik a kezelt vagyonba tartozó társaságok feletti szavazati jogokkal, azt a vagyonkezelő gyakorolja, így számviteli értelemben a kezelt vagyon nem tekinthető anyavállalatnak, ezért az anyavállalatokra vonatkozó kizáró feltételt véleményünk szerint nem kell alkalmazni. A kezelt vagyontömeget egy kft. kezeli (nem üzletszerű vagyonkezelés), amelynek nincs más egyéb tevékenysége. Ő készíthet-e mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ha a mutatóértékeknek egyébként megfelel? A bizalmi vagyonkezelő a saját személyes vagyonáról vezeti a könyveit, annak nem részei a kezelt vagyon részeként elkülönített részesedések, így véleményünk szerint ő sem tekinthető számviteli értelemben anyavállalatnak, ami kizárná az egyszerűsített éves és a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését.
5. cikk / 121 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
6. cikk / 121 Transzferár-dokumentációs nyilvántartás
Kérdés: A transzferár-dokumentációs nyilvántartással kapcsolatosan az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Annak megállapítása, hogy kell-e transzferár-dokumentációt készíteni, szerintünk a következő:
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
1. Ha fennáll a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony két adóalany között, akkor ők a rendelet hatálya alá tartoznak.
2. A Tao-tv. 18. § (5) bekezdése alapján azonban csak a kisvállalkozónak nem minősülő cégek esetében áll fenn ezen kötelezettség. Az, hogy az 1. pont szerint érintett fél minek minősül, azt pedig a Kkv-tv. szerint tudom megállapítani. És ez esetben az adatok összevonását csak a cég a cégben relációval rendelkezők esetében kell elvégezni. Így tehát ahol nem áll fenn egymásban való részesedés, azon cégeknél az önálló adataik alapján tudom megállapítani a cégméretet.
Jól gondoljuk a fenti levezetést? Ha a fentiek alapján az egyik cég középvállalkozónak minősül, a másik pedig kisvállalkozónak, akkor csak az előbbinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, vagy esetleg mindkettőnek? Kell-e bármilyen nyilvántartással, számítással rendelkeznie annak a cégnek, amely fenti levezetés alapján nem köteles transzferár-dokumentációval rendelkezni? Avagy kell-e írásos formában bizonyítania, és ha igen, milyen módon azt, hogy ő az adott ügyletet a szokásos piaci ár mellett hajtotta végre? Például, ha ingatlanokat ad bérbe kapcsolt félnek is, és harmadik félnek is, elegendő-e a szerződés, amelyből látható, hogy nem érvényesít a kapcsolt féllel szemben torzított (alacsony vagy magas) árat?
7. cikk / 121 Részesedés értékesítése piaci érték alatt
Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
8. cikk / 121 Egy és ugyanazon vállalkozás
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdésében írt egy és ugyanazon vállalkozás fogalma, ezen belül is a közvetett kapcsolat útján megvalósuló befolyás értelmezése tekintetében! Abban az esetben, ha egy másik EU-tagállamban honos anyavállalatnak ("A" cég) van két 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("B" és "C" cégek), melyek közül az egyiknek van egy 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("Ba" cég), elmondható-e, hogy a de minimis rendelet értelmében a "B" vállalkozás csak a "Ba" céggel minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak, de az "A" anyavállalat eltérő tagállamiságára tekintettel a "C" céggel már nem? Az "A" anyavállalatnak a "B" és "C" céggel is fennáll e rendelet 2. cikk (2) bekezdésének fogalommeghatározása szerinti kapcsolata? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy válaszuk mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le!
9. cikk / 121 Külföldi céget terhel-e illeték?
Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
10. cikk / 121 Magánszemély és társaság mikor kapcsolt vállalkozás?
Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?
