5 talált cikk a bérbe adott ingatlan , bérelt ingatlan , szerző kifejezésre

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?

Kérdés: A kft. magánszemély többségi tulajdonosától lakóingatlant bérelt iroda, raktár céljára, bérleti díj ellenében. A bérlő felújítási, átalakítási munkákat végzett a bérleményen, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolt el, terv szerinti értékcsökkenést is könyvelt. Három év után felmondta a bérleti szerződést, visszaadta az ingatlant tulajdonosának, a nettó értéket pedig elszámolta terven felüli értékcsökkenésként. Helyesen járt-e el a kft.? Terheli-e adófizetési kötelezettség a lakástulajdonos bérbeadót, ha a kft. a saját kockázatára végezte el az átalakítást?