Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...általi ellenőrzésére nincs szükség.Az Evectv. alapján az egyéni vállalkozás folytatásaként az egyszemélyes kft. alapítására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) azon előírásait kell alkalmaznia, amelyeket az Szja-tv. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozása folytatásaként egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot (kft.) alapít, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) azon előírásait kell alkalmaznia, amelyeket az Szja-tv. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...szerv (a tagok gyűlése) által hozott ilyen tartalmú határozat elfogadásával. Ez azonban nem adómentes! A vállalkozásból kivont jövedelem személyi jövedelemadóját és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell fizetni a magánszemély tagoknak a rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] ...naphoz kapcsolódóan) elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(6) bekezdése részletezi. Valójában az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózásával, annak lezárásával összefüggő feladatok elvégzéséről van szó, beleértve azt is, hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(6) bekezdése részletezi. Az egyéni vállalkozás megszűnéséhez kapcsolódó személyi jövedelemadózás utáni eszközöket (tárgyi eszközöket) az egyéni vállalkozó, mint az egyéni cég alapítója viheti be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...értéke 1978 E Ft, és így a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme (12 600 E Ft-1978 E Ft) = 10 622 E Ft, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel (ez utóbbi maximum 450 E Ft összegben).A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Egyéni cég alapítása – egyéni vállalkozó eszközei

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított 500 000 forint pénzapporttal (az árukészletet és a beruházást apportként az alapításkor nem akarta bevinni az egyéni cégbe). Az egyéni céget kft.-vé akarja alakítani: kereskedő, működő bolttal, kb. 1 millió forintos árukészlettel, 5 millió forintos beruházással, 3 millió forint hitellel. A hitel miatt választotta az átalakulást. A beruházás és a bolti készlet "hogyan kerül be" az egyéni cégbe? A megszűnő egyéni vállalkozó felleltározott árukészlete és beruházása (még üzembe nem helyezett gépek) az Áfa-tv. 17. és 18. §-a alapján a 2011. július 1-jei módosítás szerint átalakulásnak minősül, és áfafizetési kötelezettséget nem von maga után? Az Szja-tv. szerint az átalakulás során meglévő és az egyéni cégbe át nem vitt eszközök után kiszámított adó megfizethető három adóévben?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésekre adandó válasz alapvetően más akkor, ha azegyéni céget a cégbíróság már bejegyezte, illetve még nem jegyezte be. Kezdjüka kedvezőbbel!Ha a cégbíróság az egyéni cég alapítását még nem jegyeztebe, akkor kezdeményezni kell a cégalapításra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Gt. előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 109. §-a alapján a kültag a társaság üzletvezetésére,a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) nem jogosult. Így a feleségmint kültag csak akkor viheti tovább a céget, ha a férj mint beltag kilépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Átalakuló egyéni cég kedvezménye, jegyzett tőkéje

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések figyelmenkívül hagyásával megállapítja a vállalkozói adóalapot és a vállalkozóiosztalékalapot, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozóiosztalékalap utáni adót. Ezek meghatározása során mindazokat a kedvezményeketszámításba veheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
1
2