Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonszerzési illetéket, ha belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése történik. Az illetékkötelezettség ez esetben akkor áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt néhány kiegészítő megjegyzést kell tenni.A jogelőd szövetkezet kft.-vé történő átalakulása korábban már megtörtént, a kastély jellegű épület térítés nélküli átadására az átalakulást követően kerül sor, átadó a kft. Az átalakulás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből egyértelműen az következik, hogy a szövetkezet a veszteséget a jegyzett tőke csökkentésével rendezte, a jegyzett tőke csökkentésével arányosan csökkentette a szövetkezeti üzletrész névértékét is. Most a jegyzett tőke emelése a szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a részjegy szerzési értéke.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a szokásos piaci ár meghatározására atranszferárakról szóló irodalomban alkalmazott módszereket fogalmazza meg a 3.§ 9. pontjában. Részvényeknél a módszerek közül a következő jöhet számításba:a) az összehasonlító árak módszere (Szja-tv. 3. § 9/a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás azon alapul, hogy a részvény kikerül a nyilvántartásból (értékesíti a szövetkezet) és saját üzletrészt szerez be. A csereszerződésben megállapított ár az üzletrész névértéke, amelyen a szövetkezetnél a saját üzletrészt nyilvántartásba veszik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének b) pontja szerint. Az átalakulások adómentességét azonban mégis részben külön törvények mondják ki [ilyen pl. a szövetkezeti (1992. évi I-II.) törvény, vagy – 1998. június 16-áig – a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 338...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...átalakulást követő 30 napon belül [Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdése].Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással (szövetkezet alakulhat ily módon át gazdasági társasággá) érintett adózó a Tao-tv. 21. §-ának (1)-(3), (7) és (10)-(11)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.