Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontja határozza meg. Ez utóbbi rendelkezés szerint a nettó árbevétel legfontosabb eleme a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele. Az Szt. 72-73. §-aiban írja körül az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Közhasznú nonprofit szervezet iparűzési adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válasz riadalmat okozott a közhasznú nonprofit szervezetek körében. A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység képezi az adókötelezettség alapját. A közhasznú nonprofit szervezetek nem vállalkozási tevékenység folytatására jöttek létre, de vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. A közhasznú tevékenységből származó bevételük ezért nem képezi az iparűzési adó alapját, még akkor sem, ha az nettó árbevételt jelent. A közhasznú nonprofit szervezeteknek a cél szerinti és a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeiket elkülönítetten kell nyilvántartaniuk, és az iparűzési adó alapját csak a vállalkozási tevékenység nettó árbevétele képezi.
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek csak egy részét engedi számításba venni a társasági adó alapját csökkentő tételként!]Jelen válaszból is kitűnik, hogy a Számviteli Levelek 239. számában a 4945. kérdésre adott válaszunk továbbra is megfelel a jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Közhasznú társaság iparűzési adója

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...társaság az egyes alpontokbankülön nem szerepel, rá az a) alpont szerinti nettó árbevétel az irányadó. Eszerint a nettó árbevétel a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellelegyezik meg. A számviteli törvény a nettó árbevétel kapcsán ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Helyi iparűzési adó megosztása

Kérdés: A külföldön végzett tevékenységből származó árbevételt terheli-e – s ha igen, akkor hol – helyi iparűzésiadó-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...után terheli helyi iparűzésiadó-kötelezettség. Az adóalap meghatározásának kiindulópontjául szolgáló nettó árbevétel ugyanis a számviteli törvény nettó árbevételére épül, amely magában foglalja a külföldön végzett tevékenységből származó nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.