11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
2. cikk / 11 Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama
Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
3. cikk / 11 Bankkártyával történő magáncélú vásárlás
Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
4. cikk / 11 Hulladék anyag felvásárlása
Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
5. cikk / 11 Boltba kiszállított saját termelésű készlet (egyéni vállalkozó)
Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.
6. cikk / 11 Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
7. cikk / 11 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 3029. kérdéshez kapcsolódóan szeretném megtudni, azoknak a bolti kiskereskedőknek, akik pénztárgépet üzemeltetnek, tehát a napi bevételeiket itt tartják nyilván, viszont folyamatosan érkeznek a szállítói számlák (havonta akár 200 felett is), hogyan lehet a pénzkezelésre vonatkozó követelményeknek megfelelni? Szerencsétlenek napközben értékesítsenek, vagy könyveljenek?
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?
9. cikk / 11 Iparűzésiadó-előleg elszámolása (egyéni vállalkozó)
Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?
10. cikk / 11 Üzemanyagköltség egyéni vállalkozónál
Kérdés: Teher- és személyszállító egyéni vállalkozó költségei között hol és miként kell könyvelni (és év végi adóbevallásában szerepeltetni) az üzemanyagköltségeket? Anyagköltségként vagy egyéb költségként?