Kétéves szabály értelmezése

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
Részlet a válaszából: […] A besorolásnál a mutatókat a Kkv. tv. 5. § (1) bekezdése szerint az utolsó beszámoló adatai alapján kell figyelembe venni. A beszámoló alatt elfogadott beszámolót kell érteni. E szerint kell eljárni a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdése szerinti ún. kétéves szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

K+F-költségek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?
Részlet a válaszából: […] ...a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.Tekintettel azonban arra, hogy a vállalkozás a számviteli politikában arról döntött, hogy a költséget a felmerülés évében érvényesítik, az előzőek pedig választás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: a) Nemzetközi és belföldi árufuvarozással foglalkozó társaság a 2012-2013. években vásárolt és üzembe helyezett új kamionja után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában? b) Elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozás a 2012-2013. évben vásárolt és üzembe helyezett új mezőgazdasági erő- és munkagépe után igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt az adóbevallásában?
a) kérdés
Részlet a válaszából: […] ...cikk esetében is tárgyi eszközök és (egyes) immateriális javak formájában történő beruházást jelent. A szállítási eszköz a magyar számviteli előírások szerint tárgyi eszköznek minősül. A 800-as rendelet azonban a fogalmak között (2. cikk) leszűkíti a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, számviteli szempontból – mint tárgyi eszköz – az ingatlan nem létezik (az ingatlan az eszközök csoportjának elnevezése). Az adott esetben legalább a következő eszközöket kell megkülönböztetni: telek, épület, egyéb építmény (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor - a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy - a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozás a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésénekzs) pontja alapján [figyelembe véve, hogy megfelel, illetve teljesíti a(11)-(12) bekezdésben foglaltakat is) dönthet úgy, hogy az adóalapját csökkenti– a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Fejlesztési tartalék felújítás esetén

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékének megfelelően oldható fel. A Tao-tv. a beruházásfogalmára nem ad külön meghatározást, így a számviteli előírások szerintiberuházásnak minősülő gazdasági események esetén érvényesíthető a fejlesztésitartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Csekély összegű (de minimis) támogatás

Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...csekély összegű támogatásról a Számvitel, Adó,Könyvvizsgálat c. havilap 2005. évi áprilisi számában jelent meg részletestájékoztatás. Az abban foglaltakhoz a következő kiegészítést adjuk. Azt, hogyegy támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyébfeltételek (például hogy az adóév egészében valamennyi tagja magánszemély)teljesülnek.A műszaki berendezés, felszerelés, jármű számvitelikategória [Szt. 26. §-ának (4) bekezdése]. Egy eszköz akkor sorolható ekategóriába, ha az eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek a kitételnek csak az új eszköz felel meg. A telekre ezért akedvezmény nem érvényesíthető. A műszaki berendezés, gép, jármű számviteli kategória [Szt.26. §-ának (4) bekezdése]. Egy eszköz akkor sorolható e kategóriába, ha azeszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen – a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben – megváltoztatja, és ezért a már közzétett – a vagyoni, pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
1
2
3