Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 45. §-a (1) bekezdésének c) pontját - természetesen - a számviteli törvény hatálya alá tartozó civil szervezeteknek is alkalmazniuk kell.A kérdező nem írt arról, hogy a szóban forgó, több száz éves könyvek hogyan kerültek a civil szervezethez? Vásárolta azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?
Részlet a válaszából: […] ...digitális igazolványt számláztak, feltételezhetően külön-külön. Ha a számlában nem részletezték, akkor az a számla nem tekinthető a számviteli előírásoknak megfelelő bizonylatnak, azt nem szabad könyvelni, vissza kell küldeni.Ha a számla külön tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Telefonvásárlás kedvezménnyel

Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?
Részlet a válaszából: […] ...100%-os kedvezménnyel vásárolt telefonokat a cég valójában térítés nélkül kapta. A térítés nélkül kapott eszközöket pedig a számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb bevételekkel szemben állományba kell venni. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a vonatkozó 2022. évi értékcsökkenést. És onnantól a tényleges évi vonatkozó értékcsökkenést. Ez a megoldás megfelel a számviteli törvényben rögzített összemérés elvének?Válasz: Egyáltalán nem felel meg! Tekintettel azonban arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Játékjog megszerzéséért fizetett összeg

Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződése lejáratával átigazolási díj nélkül kerül át egyik egyesülettől a másikhoz, akkor a térítés nélküli átadás számviteli szabályai szerint kell eljárni:– az átadó egyesületnél – ha van kimutatott játékjog az immateriális javak között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...ellentmondó kérdés fogalmazódott meg, csak arról nem ír a kérdező, hogy a felújítás során milyen munkákat végeztek el, egyáltalán a számviteli előírásoknak megfelelően minősítették-e azokat, az elvégzett felújítási tevékenység csak a raktárépületet érintette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Térítés nélkül kapott szobor nyilvántartása

Kérdés:

Társaságunk 8 millió Ft piaci értéken egy szobrot kapott térítésmentesen egy másik társaságtól. Az átadót a beruházáshoz kapcsolódóan nem illette meg áfalevonási jog, így az átadás mentes az áfa megfizetésének kötelezettsége alól. A szobor egy műalkotás, az átvevő társaság értékcsökkenést nem számolt el az eszközzel kapcsolatban. Helyesen jár el az átvevő társaság, ha a 8 millió Ft piaci érték teljes összegét egyéb bevételként számolja el (nincs értékcsökkenés, nincs bevételelhatárolás)?

Részlet a válaszából: […] ...éveken át a társaság dísze lehet. Mivel a társaság térítés nélkül kapta, szükség van a forrásra is. Ezért rendelkezett úgy a számviteli törvény 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja, hogy egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jól értelmezik a Számviteli Levelek 334. számában megjelent, 6808. kérdésre adott válaszunkat. Ezen válasz megismétlése helyett más irányból közelítve keressük – a kérdésben feltettekre – a választ.A kapott támogatásoknak két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezménnyel történő értékesítés nem tiltott cselekmény, azt azonban a törvényi előírások figyelembevételével kell kezelni, a számviteli törvény hatálya alá tartozónál könyvelni.Ha a korábban lízingelt eszköz kijelölt tulajdonosa magánszemély (pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Fejlesztésre kapott támogatás vagy tőketartalék

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, és nem a felhasználás számviteli elszámolásáról szól.(Kéziratzárás: 2022. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
1
2
3
10