2021. évi változás az online számlaadat-szolgáltatásban

Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
- a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
- a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
- a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
- a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?
Részlet a válaszából: […] ...termékdíjra vonatkozó adatok) a továbbiakban sem lesz kötelező szolgáltatni. E körben megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Online Számlarendszer 3.0 verziója tartalmaz majd egy újfajta elektronikus számlázási lehetőséget, mely szerint az adatszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról

Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) nem határozza meg pontosan, hogy mit kell a számla kibocsátása alatt érteni. Az irányadó -a NAV által is követett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszából: […] ...2008. január 1. óta hatályos Áfa-tv., illetve a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlarendelet) egy ügyletről egyféle bizonylat (számla vagy nyugta) kibocsátását írja elő. Míg a korábbi szabályozás megkívánta, hogy a pénztárgépben a számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.