77 cikk rendezése:
1. cikk / 77 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
2. cikk / 77 Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása
Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
3. cikk / 77 Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára
Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?
4. cikk / 77 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
5. cikk / 77 Munkaerő-kölcsönzés szabályozása 2021-ben
Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?
6. cikk / 77 Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál
Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
7. cikk / 77 Alkalmazott nyilvántartása katás vállalkozónál
Kérdés: Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?
8. cikk / 77 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
9. cikk / 77 Iskolai jármű kölcsönadása
Kérdés: Iskolánk tulajdonában van egy olyan típusú gépjármű, ami a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas. Amennyiben az intézmény kölcsönadja a gépjárművet (ezt gépjármű-szabályzatában rögzíti) a fenntartó és a fenntartó egyéb intézményei részére, a megtett út (útvonaltervező alapján), a NAV-üzemanyagár és a fenntartási költség (15 Ft/km) az iskola házipénztárába bevételi pénztárbizonylaton, egyéb bevételként elszámolható? Jó megoldás ez, a NAV-üzemanyagár helyes az elszámolásnál? Ha hétvégén, pl. vasárnap történne a kölcsönadás, és az iskola munkavállalója, sofőrje vezetné a gépjárművet, aki vállalja, hogy saját szabadidejében dolgozik, és nem a munkáltató által elrendelt túlmunkát végez, megteheti?
10. cikk / 77 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
