Kedvezményes átalakulás

Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás? (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a. pont szerint kedvezményezett átalakulás az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, haa) a jogügylet révén a jogelőd tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyonfelosztási javaslat szerinti eszközök átvételekor azt a pénzügyi műveletek eredménye megállapítása érdekében egy elszámolási számlára kell átvezetni (T 4798 – K 171-173), de ezen elszámolási számlával szemben állományba kell venni az átvett eszközöket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Kedvezményezett kiválás feltételei

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a pontja szerint a kedvezményezett szétválás feltételei a következők:– jogelődként és jogutódként is társaság vesz részt a szétválásban, amely a kérdés szerint az adott esetben teljesül;– a jogügyletben a jogelőd tagja, részvényese (itt a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Jogutódlásnál folyamatos teljesítésű áfa elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű áfa elszámolása jogutódlással megszűnő társaságnál. A társaság szeptember 30. napjával jogutódlással megszűnik. A könyveiben kimutatott eltérő esedékességű áfa (10., 11. hó) a jogutódlásnál jelenik meg, vagy elszámolható a jogelőd szeptemberi záró bevallásában? Ugyanez a kérdés a jogelőd által kiállított rezsiszámla esetében, amelynek az áfája a 10. hónapban esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlással megszűnő gazdasági társaság könyveiben a szeptember 30-áig teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét ki kell mutatni a vevővel szembeni követelésként, de a számlázott fizetendő áfát nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9725 – K 8715 (50 M Ft);– mivel a 9725. számlán marad az egyenleg (10 M Ft), azt részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...összegek összevezetése, a kisebbik összegében, azaz 20 millió forinttal): T 9722 – K 8712;– az összevezetés után a 9722. számlán marad egyenleg (60 millió forint), mivel a létesítő okiratban meghatározott érték a több, amelyet részesedésekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...részesedés értéke a több, a különbözetet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni. Ehhez a 8714. számlára könyvelt összeget át kell vezetni a 9724. számlára: T 9724 – K 8714 (1000 egység).A Tao-tv. 4. §-ának 23a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...említett vásárolt készleteket is könyv szerinti (áfa nélküli) értéken, függetlenül attól, hogy a vásárolt készletek szállítói számláit az egyéni vállalkozó az alapítás időpontjáig kiegyenlítette-e vagy sem. Természetesen, ha vannak egyéb eszközei is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Részvényvásárlás után beolvadás

Kérdés: Az rt. 100%-ban megvásárolta egy másik zrt. részvényeit ez év februárjában. A vásárló rt. május végével be kívánja olvasztani a megvásárolt céget, és egy cégként tovább működtetni. A részvényvásárlást a részesedés számlára (171.) könyveltük, üzleti vagy cégérték nem volt. A beolvasztás során mi történik a 171. számlával? Mi a helyes eljárás a beolvasztással, és melyek a helyes könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...társaság jegyzett tőkéje során figyelembe nem vehető részesedések (az átvevőnél kimutatott, a beolvadóban lévő részesedés 171. számlán kimutatott) értékét csökkentő tételként (negatív előjellel), és a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Ingatlan illetéke, építkezés áfája beolvadásnál

Kérdés: Az "X" kft. jogi személyiségű társaságtól vásárolt ingatlant. Mivel vállalta, hogy négy éven belül beépíti, így a szerzés illetékmentes. Az "Y" kft. a telektulajdonos "X" kft. hozzájárulásával kért és kapott jogerős építési engedélyt kétlakásos társasház megépítésére. "Y" kft. részére a kivitelezők a számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki. Az egyéb beszerzések áfáját "Y" kft. még nem igényelte vissza. A két társaság megállapodása szerint az építtető kft. beolvad a telektulajdonos "X" kft.-be. Ha a beolvadással létrejött társaság négy éven belül befejezi az építkezést, és jogerős használatbavételi engedélyt kap, ugyanúgy illetékmentes, mint az ingatlant eredetileg megvásárló "X" kft.? Hogyan kell kezelni a beolvadáskor a fordított áfás számlák tekintetében a beolvadó cég által meg nem fizetett áfát? A lekönyvelt, de vissza nem igényelt áfa visszaigényelhető? Beolvadás után továbbra is alkalmazható a fordított adózás? A beolvadással létrejött új cég milyen áfakörbe fog tartozni? Milyen áfás számlát kell az új cégnek kiállítania, ha két éven belül új lakásként értékesíti az ingatlant, illetve két év után használt lakásként értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulás keretében történik.A jogerős építési engedély birtokában társasházat építő "Y"kft. a kivitelezők számlája alapján az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b)pontja alapján köteles az áfát az Áfa-tv. 60. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
1
2