26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése
Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
2. cikk / 26 Tőketartalék leszállítása tulajdonosváltásnál
Kérdés: Egyszemélyes kft. 2016-ban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett tőke 3,5 millió Ft, az ázsió összege pedig 21 millió Ft. Az ázsió összege jelenleg a tőketartalékban található. A kft. tulajdonosváltás előtt áll, és ezzel együtt szeretné megszüntetni a tőketartalékát is. Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a tőketartalék összegét csak tőkeleszállítással arányosan lehet visszafizetni. Az eladó (előző) tulajdonos szeretné visszakapni az általa befizetett összeget, az új tulajdonos pedig nem szeretne tőketartalékot kimutatni a könyveiben. Amikor a cég eladásra kerül, leszállítható-e a jegyzett tőke összege nullára, hogy a tőketartalék összegét vissza lehessen fizetni úgy, hogy az új tulajdonos egyből dönthessen a jegyzett tőke felemeléséről a Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdését figyelembe véve? Illetve a tag kiválásakor a tulajdoni része arányában visszafizethető-e a tőketartalék összege? Milyen egyéb módon fizethető ki a tőketartalék összege az eladó tulajdonos részére?
3. cikk / 26 Üzletrész értékesítése névértéken
Kérdés: Ügyfelünknél felmerült, hogy a "családi" (férj-feleség tulajdonosok) kft. 50%-os tulajdoni részét annak tulajdonosa értékesítené (nagykorú) gyermekének. A kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 22.570 E Ft. Az üzletrész 1500 E Ft-ért kerülne eladásra. Kérem a segítségüket az üzletrész adásvételét illető adójogi megítélésében és az alább leírt, valószínűleg helytelen értelmezés tisztázásában! Az ügylet megítélésében a 320. szám 6563. kérdésre és a 209. szám 4369. kérdésre adott válaszokat vélem irányadónak. Ha a 6563. kérdésre adott választ tartom helyesnek, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az üzletrész eladási értéke megegyezik annak szerzési értékével. A vevő részéről sem keletkezik adófizetési kötelezettség, mert az ő esetében az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Ha a 4369. kérdésre adott választ tekintem mérvadónak, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ám a vevő részéről adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése szerint bevételt szerez, amely az Szja-tv. 28. §-a (14) bekezdése szerint adóköteles.
4. cikk / 26 Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték
Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
5. cikk / 26 Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
6. cikk / 26 Tagi kölcsönből tőketartalék?
Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
7. cikk / 26 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
8. cikk / 26 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
9. cikk / 26 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
10. cikk / 26 Ingatlan átadása kilépő tagnak
Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?