Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...csak a könyvviteli számlák megnyitása után, 2024. január 1-jével lehet az eredménytartalékba átvezetni. Ezzel az átvezetéssel viszont a saját tőke negatív értéke megszűnik.Könyvelési tételek idősorrendben:- a 2023. évi adózott eredmény átvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...alapján: A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...létrejöttének napján ismert, a kft. beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész. Ezt növelni kell a kft. olyan kötelezettségének összegével, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Vevőkkel szembeni követelés a kata megszűnésekor

Kérdés:

A Kata-tv. hatálya alá tartozó bt. a kata megszűnését megelőzően kiszámlázott bevételeinek egy része csak 2023-ban folyt be. Helyes volt-e a kata megszűnése napjáig be nem folyt bevételek kimutatása a nyitómérlegben és a 2022. évi beszámolóban, mint vevőkkel szembeni követelés és tagokkal szembeni kötelezettség, tekintettel arra, hogy ezen bevételek a kata időszakában kerültek leadózásra? A kata megszűnését követően a társaság 2022. szeptember 1-től a Tao-tv. hatálya alá került.

Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2/A. § (4) bekezdés alapján a követelést fel kell venni nyitómérlegbe, és ezt is figyelembe véve kell meghatározni a saját tőkét. Kötelezettség akkor mutatható ki, ha az megfelel az Szt. 42–43. §-ában foglaltaknak. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségnek azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Kataidőszak alatt kiszámlázott bevétel katabevétel?

Kérdés: 2022. 08. 31-ével a bt.-nek megszűnt a kataadózása, és a társasági adó alá került. A kata időszaka alatt kiszámlázott bevételt a megszűnés után utalták. A nyitómérlegben követelésként szerepel. Ezt a bevételt hogyan kell könyvelni, és a tulajdonos milyen módon jut hozzá, mivel ez még katabevételnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a követelés a nyitómérlegben szerepel a forrásoldalon, az eredménytartalék (a saját tőke) része. A Katv. 26. § (6)-(7) bekezdése szerint a nyitómérlegben kimutatott saját tőke – néhány tétellel csökkentve – a magánszemély adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, a "B" kft.-nél a jegyzett tőke) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a saját tőke csökkenéseként [a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőke csökkenéseként, a névérték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...annak hatásaival kell számolni.Ha az előző évek negatív előjelűvé tették az eredménytartalékot, akkor a tulajdonosnak kiadandó vagyon (saját tőke) nagyságát befolyásolják a veszteség és a végelszámolás költségei, és nem annak az eszköznek az értékét, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ki nem fizetett osztalék után döntés újabb osztalékról

Kérdés: Szakmai előadásokon többször is elhangzott, hogy egy társaság addig nem hagyhat jóvá újabb osztalékot, amíg korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot tart nyilván. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez a tilalom melyik jogszabályon alapul?
Részlet a válaszából: […] ...fizethető ki osztalékként, részesedésként, ... ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. A taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
1
2
3
7