Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyanis az üzletrészt a tőketartalék terhére vásárolta vissza, amit sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem tesz lehetővé!A saját üzletrész megszerzésének jogi feltételeit a Ptk. 3:174. §-a tartalmazza. E szerint a társaság saját üzletrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz először tekintsük át a jogszabályi hátteret.A Ptk. 3:174. §-a részletezi a saját üzletrész megszerzésének feltételeit. A saját üzletrészt (a visszavásárolt üzletrészt) átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg a kft., a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. – a Ptk. 3:174. §-a alapján – ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészének alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg

Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nincs szó -, hogy egyáltalán rendelkezésre álltak-e a kft.-nél az üzletrész vételének a törvényekben előírt feltételei. A saját üzletrész megszerzésének a Ptk. szerint feltétele, hogy annak a névértéke nem haladhatja meg a törzstőke 50%-át. Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 39. §-a a közbenső mérleg készítését kötelezően előírja:– az osztalékelőleg-fizetés;– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...alapja (az adózás előtti eredmény) magában foglalja.A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan észre kell venni, hogy valójában a "B" kft. a saját üzletrészét vásárolta vissza az "A" kft.-től. A saját üzletrész megszerzésének azonban törvényi feltételei vannak.A Ptk. 3:174...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk. 3:209. §-ának (2) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti meg egyedüli tulajdonosától annak üzletrészét, nem vásárolhatja vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrész hasznosítása? Egyrészt úgy, hogy a volt örökös (aki tag) közvetlenül értékesíti azt, vagy a kft. az üzletrészt saját üzletrészként megszerzi, vagy a legfőbb szerv döntése alapján a volt örökös üzletrészét bevonják.Közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem szól arról, hogy az opció kikötésekor opciós díjat fizettek-e vagy sem. Ha igen, akkor legfeljebb az opciós díj elveszítéséről lehet szó, ha az opció nem teljesül. A fizetett, illetve kapott opciós díjat követelésként, illetve kötelezettségként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...előírja.A számviteli törvény a közbenső mérleg készítését előírja– az osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlása,– a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
2