Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. Az Szja-tv. 3. § 9/f. pont szerint a szokásos piaci érték tőzsdén nem forgalmazott részvény esetében – ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja – a részvényt kibocsátó társaságnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy-a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban [Itv. 102. § (1) bek. o) pont] fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése akkor illetékköteles, ha a vagyonszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Személyesen közreműködő nyugdíjas

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság személyesen közreműködő tagja (idetartozik anyugdíjas tag is) által az adóév során felvett, a társas vállalkozás költségeiközött elszámolt, személyes közreműködői díj nagysága nulla, vagy annak évesösszege nem éri el a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: A SZL 182/3808-as kérdés alatt megjelentekkel kapcsolatban kérdezem: Mi van akkor, ha e kis összeg után már levonták a 14%-ot? Hogyan lehetne ezt visszakérni? A levonó társaságtól, mely már átutalta az APEH-nek, vagy esetleg év végén, a bevallással egyidejűleg az APEH-en keresztül?
Részlet a válaszából: […]

Ha az 50 ezer forintot meg nem haladó összegből levonták a 14 százalék ehót, azt a társaság önellenőrzés keretében rendezheti és fizetheti vissza a tagnak (részvényesnek).

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. szerint a magánszemély az adóévben megszerzett,bevallási kötelezettség alá tartozóa) vállalkozásból kivont jövedelem (Szja-tv. 68. §),b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv.65/A. §),c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolója is a naptári évtől eltérő üzleti év alapján készül;c) európai részvénytársaság.A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek (ideértve az ilyennek minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan.A törvény 2005-től tételesen rendelkezik a magánszemély adókötelezettségéről olyan esetekre is, amikor az értékpapír (részvény, üzletrész stb.) eladása részletre történik, vagy amikor a teljes vételár megfizetése később, valamely jövőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...fordított értéket és a járulékos költséget a magánszemélyeknek az Szja-tv. 67. §-a alapján kell meghatároznia, amely részvényesenként eltérő lehet attól függően, hogy mikor, milyen jogcímen szerezte a részvényt. A magánszemély az adóbevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvényértékesítés névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított értéket és a járulékos költséget a magánszemélyeknek: a Szja-tv. 67. §-a alapján kell meghatározni, amely részvényesenként eltérő lehet attól függően, hogy mikor, milyen jogcímen szerezte a részvényt. A magánszemély az adóbevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
2