Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfordulónapi értékelés keretében értékelni kell, és az Szt. 56. §-a alapján értékvesztést kell (T 8661 – K 261) az egyéb ráfordítások között elszámolni, annak összegét perelni is lehet. Ha a per tárgya a kár megtérítése iránti követelés, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik esetben, visszaszállítás nélkül is a saját termelésű készletek között állományba kell venni, majd selejtezéssel azt az egyéb ráfordítások között elszámolni (T 251 – K 581, majd T 581 – K 251, T 261 – K 582, T 8693 – K 261). Természetesen a selejtezést –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kártérítés vagy számlahelyesbítés

Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. előírásaitól eltérően mégis kártérítésbenállapodnak meg, akkor a kártérítés összegét az eladó az egyéb ráfordítások, avevő az egyéb bevételek között számolja el a kártérítés fizetésénekidőszakában. Mivel konkrét kár nincsen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.