11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél
Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
2. cikk / 11 Kiválás vagyonkezelésbe adott kft.-ből
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!
3. cikk / 11 Vagyonkezelésbe vett eszközök
Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
4. cikk / 11 Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
5. cikk / 11 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
6. cikk / 11 Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
7. cikk / 11 Felújítási munkák térítés nélküli átadása
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?
8. cikk / 11 Térítésmentes kölcsönzés
Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
9. cikk / 11 Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
10. cikk / 11 Könyvelés a vagyonkezelőnél
Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
