Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:225. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott előírása alapján a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű lízing jellemzője, hogy a lízingbe vevő a lízingidőszak (a futamidő) végén az eszközt a) visszaadja a lízingbe adónak, vagy b) maradványértéken megvásárolja azt a lízingbe adótól, vagy c) kijelöli azt a harmadik félnek minősülő vevőt, aki a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...május 1-jével, hogy a cég 30 nap múlva elad 1000 eurót a banknak 310 Ft/euró árfolyamon. Ha a leszállítás (eladás) időpontjában a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, a cég a forintban kapott összeget: T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...(az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre(például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letétfizetésre, a piaci ár és akötési ár különbözetére stb., kivéve az opciós díjat) kerül sor a felek között,akkor az így kifizetett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés esetén, valamintaz opció lehívásakor) a kötési ár és a záráskori piaci ár (tőzsdei ügyletesetén ez az árkülönbözet) felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, azügylet tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés esetén, valamintaz opció lehívásakor) a kötési ár és a záráskori piaci ár – tőzsdei ügyletesetén – a tőzsdei elszámolóár közötti különbözet (tőzsdei ügylet esetén ez azárkülönbözet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...T 477 – K 384).(A 477. Határidős, opciós és swapügyletekkel kapcsolatoskötelezettségek számla.)A leszállítási ügylet zárásakorha a piaci ár magasabb, mint a kötési ár= a vevő elszámolja a beszerzést a kötési áron (T 16, 21-22,26, 37 – K 455, 454, 478), kifizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.