Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszából: […] A számlák és nyugták adatszolgáltatása körében, a kérdés kapcsán több dolgot is szükséges tisztázni.1. A 2018 óta hatályos Áfa-tv. egy ügylet kapcsán egy bizonylat (számla vagy nyugta) kiállítását írja elő, vagyis egy ügyletről egyidejűleg kétféle bizonylat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Pénztárgép használata régiségkereskedőnél

Kérdés: A kft. régiségkereskedéssel foglalkozik. Minden eladásról számlát állít ki a vevőnek. A pénztárgépbe a számla összege kerül, mivel a kft. a különbözet szerinti adózást választotta. (Külön analitikus nyilvántartást vezet a megvásárolt és az eladott árukról.) Kötelező-e ez esetben a pénztárgép használata? A napi bevétel igazolására nem elegendőek a kiállított számlák?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az adóalany köteles a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel történő fizetés esetén – kérésre – egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani, azaz a számla, egyszerűsített számla adása nem kötelező. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Készpénzes számla nyilvántartása

Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az egyszerűsített számla (készpénzes számla) pénztárgép hiányában (ha a társaság a vonatkozó előírások szerint pénztárgép használatára nem kötelezett) az értékesítés ellenértékén (annak áfatartalmán) túlmenően a készpénzbevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Pénztárgép kötelező használata

Kérdés: Építő- és tüzelőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó minden értékesítéséről számlát, illetve készpénzes számlát bocsát ki. Köteles-e pénztárgép használatára?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében nyugtát adni akkor kell, ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történik a vásárlás, és a vevő nem kér kifejezetten áfaelszámolásra alkalmas bizonylatot (számlát vagy egyszerűsített számlát). Ilyenformán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.