7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésre. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?
2. cikk / 7 Újságot értékesítő egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó ajándékboltot üzemeltet, amelyben bizományosi szerződés alapján újságot értékesít. Az újságértékesítésről elszámolás alapján a terjesztő számlát állít ki, amelyen feltünteti az időszak forgalmi adatait, a bizományosi díjat, amellyel csökkentett összeget kell a vállalkozónak fizetnie. Tájékoztatást kér az újságértékesítés helyes elszámolásáról. Az egyéni vállalkozónak az újságértékesítés napi forgalmát be kell-e ütnie a pénztárgépbe? A terjesztő számlája alapján a forgalmat kell könyvelni árubeszerzésként, vagy csak a jutalékkal csökkentett összeget?
3. cikk / 7 Üdülési csekk elfogadása
Kérdés: Egyéni vállalkozó üdülési csekket fogad el a vevőktől. Be kell-e ütni a pénztárgépbe bevételként az összeget? Az áfát milyen dátummal kell bevallani? Amikor megérkezik az üdülési csekk értéke a bankszámlára? Hogyan könyveljük? Milyen számlázási technikát kell alkalmazni?
4. cikk / 7 Nyugtaadási kötelezettség
Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?
5. cikk / 7 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 3029. kérdéshez kapcsolódóan szeretném megtudni, azoknak a bolti kiskereskedőknek, akik pénztárgépet üzemeltetnek, tehát a napi bevételeiket itt tartják nyilván, viszont folyamatosan érkeznek a szállítói számlák (havonta akár 200 felett is), hogyan lehet a pénzkezelésre vonatkozó követelményeknek megfelelni? Szerencsétlenek napközben értékesítsenek, vagy könyveljenek?
6. cikk / 7 Utalvány beváltása viszonteladónál
Kérdés: Nagy üzletlánchoz tartozó bolti kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó étkezési, vásárlási utalványokat vásárol értékesítés céljából. Üzletében el is fogad ilyen utalványokat, majd ezekkel elszámol a beváltóhelyeknek. Figyelembe véve a pénzforgalmi szemléletet, mi a helyes megoldás?
7. cikk / 7 Pénztárgép kötelező használata
Kérdés: Építő- és tüzelőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó minden értékesítéséről számlát, illetve készpénzes számlát bocsát ki. Köteles-e pénztárgép használatára?