13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
2. cikk / 13 Pénztárbizonylatok használata
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?
3. cikk / 13 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
4. cikk / 13 Pénzeszközök bizonylatainak könyvelése
Kérdés: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. A 167. § (1) bekezdésének i) pontja pedig azt, hogy a könyvviteli nyilvántartásba való rögzítés időpontját a bizonylaton fel kell tüntetni. A könyvelőirodába a bizonylatok a hónapot követően érkeznek. Nincs mód mindennap átvenni és könyvelni a pénzeszközök bizonylatait. Visszamenőleges dátumot nyilván nem lehet feltüntetni. Ha a tényleges rögzítést tüntetjük fel, nem felelünk meg az Szt. 165. §-ának. Mi a helyes megoldás?
5. cikk / 13 Utalványozó és pénztári ellenőr
Kérdés: Házipénztár működtetése során az utalványozási jogkörrel rendelkező munkavállaló lehet-e egyben a pénztári ellenőr is, vagy ez összeférhetetlen?
6. cikk / 13 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
7. cikk / 13 "Excel" táblázat mint pénztári nyilvántartás
Kérdés: Elfogadja-e az adóhatóság a pénztárkezelés adminisztrációjához azt a megoldást, hogy az ügyvezető számítógépes "Excel"-táblázatban rögzíti a napi bevételeit, illetve kiadásait, és mellette kézzel állítja ki – ha szükséges – a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatokat?
8. cikk / 13 Bolti pénztári nyilvántartás
Kérdés: A kft. bolti pénztára 365 napon keresztül bonyolít készpénzforgalmat. Könyvelheti-e dekádonként a be-, illetve kifizetést? Vagy naponta kell a pénztári tételeknek a főkönyvben megjelennie?
9. cikk / 13 Házipénztár-nyilvántartás
Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
10. cikk / 13 Telephelyek házipénztárkészletének megállapítása
Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?
