Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy 5 százalék, vagy 15 százalék adót vonhat le a magyar kft. Az osztalékot és a levont adót szerepeltetni kell a 08-as bevallásban. Ha az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű szerb tulajdonos nem rendelkezik adóazonosító jellel, a kifizetőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] ...nem a garantált bérminimum) huszonnégyszerese. (Ebből az következik, hogy ha a társas vállalkozó 300 E Ft bruttó bérre jogosult, akkor az osztalékjövedelem után már nem kell szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Osztalék külföldi személy részére

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?
Részlet a válaszából: […] ...kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerintaz osztalék ott adóztatható, ahol az osztalékjövedelemben részesülőmagánszemély illetőséggel bír, de minden egyezmény engedi – csökkentettmértékkel – az adóztatást a forrásnál is. Az 53/1980. (XII. 12.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] ...sincs ilyen kifizetés után.Az egyezmény szerint osztalék (10. cikkely) fizetéseesetében a jövedelem ott adózik, ahol az osztalékjövedelemben részesülőmagánszemély illetőséggel bír, de az egyezmény megengedi – csökkentettmértékkel – az adóztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó c. kérdésre adott válasz helyes, ezt a következő részletes magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak tagi jogviszonyukra tekintettel kapott osztalékjövedelem után 20 vagy 35 százalék mértékű adót kell fizetniük.2004. január 1-jétől alkalmazandó szabályként változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásához szükséges adóhatósági engedéllyel – az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint kellett volna megállapítani az osztalékjövedelem utáni személyi jövedelemadót a következők szerint: az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...eltérés, mivel üzleti évenként kell elkészíteni a beszámolót.)A nem magánszemély tag a társaság jogutód nélküli megszűnésekor osztalékjövedelemre tesz (tehet) szert. A Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.Az osztalékjövedelem utáni adókötelezettség a kifizetéskor keletkezik. Abban az esetben, ha a tag, részvényes magánszemély, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.