4 talált cikk a telefon , kifizető , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?

Kérdés: Kiállításszervező cég kiállításon Magyarországot reklámozza. A szerződés szerint ebbe a következők tartozhatnak: borkóstoltatás, korongozás, herendi porcelánok bemutatása stb. Ezen attrakciókhoz meg kell szerveznie a hoszteszeket, a borkóstoltatót, a korongozót, a keramikusokat stb., és fedeznie kell a kiállítás érdekében keletkezett költségeiket. Ez alapján nekik napidíjat fizet (nem alkalmazottai), ill. számla alapján kifizeti a költségeiket: vonat-, repülőjegy, autópályadíj, üzemanyagköltség, biztosítás, szállásköltség, parkolás. Mindezekről a kiutaztatottal aláírt kiküldetési rendelvény készül, megbízási szerződést nem kötnek. A napidíj után (az adómentes rész levonását követően) a legmagasabb adókulcs szerinti szja-t és 11% eho-t fizet. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Elszámolhatja-e a fenti költségeket közvetített szolgáltatásként? Ha a "kiküldött" saját gépkocsijával utazik ki a kiállításra, hogyan lehet elszámolni az üzemanyagköltség számláját? (A cég nevére állíttatja ki.) Milyen dokumentációt kell készíteni a rendelvényen kívül? Elszámolható-e telefon-költségtérítés nem a cég nevére szóló számla esetén nem alkalmazottnak, ha a számlában egyértelműen megjelölhető az az összeg, ami a kiállítás érdekében keletkezett?

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?