Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél

Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
Részlet a válaszából: […] ...szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint az adózó a nyilvántartást – figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra is – adóévenként készíti el. Ez pedig azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események (például az eredeti állapot helyreállítása) könyvviteli nyilvántartásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása nem minősül ugyan hibának, hibahatásnak, de azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Kölcsön szokásos piaci kamata

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?
Részlet a válaszából: […] ...különbségre tekintettel (futamidő, kölcsön összege, kockázat). A szokásos piaci ár meghatározásához – mind a két félnek – nyilvántartást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön esetén a felszámított kamatot kell tekinteni.A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Kamatmentesen adott kölcsön

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cégek (ideértve a magánszemély tulajdonost is) – a kérdésben leírtak szerint – kapcsolt vállalkozásnak tekintendők. A Tao-tv. előírása alapján viszont sem az "A" evás bt., sem a "B" evás bt., sem a magánszemély tulajdonos nem tartozik a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott kamatot könyvelni is kell,illetve ha az egymás közötti szerződésben kamatot kötöttek ki, azt a könyvvitelinyilvántartásokban mind a két cégnél rögzítni kell, kamatbevételként, illetvekamatráfordításként.A kérdésből nem derül ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszából: […] ...kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó – választott (itt MNB)- devizaárfolyamon átszámított euróértéken kell a könyvviteli nyilvántartásbafelvenni, és ugyanezen az euróértéken kell az anyavállalattal szembenikötelezettségként is kimutatni. Ha ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet a válaszából: […] ...és a leányvállalat kapcsolt vállalkozásnakminősülnek, akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegre vonatkozik-e? A válasz egyértelműen igen. Ilyen vállalkozónála közbenső mérleget is auditálni kell!3. Önkormányzati vagyon nyilvántartása [23. § (2) bekezdése, 42. § (1) és (5) bekezdése]Az önkormányzati vagyon részét képező eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.