Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a (15) bekezdése szerint a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet feloldani. Ez azt jelenti, hogy a beruházási számlák 16-os számlaosztályon történő elszámolásakor? Ez nem kivitelezhető, hiszen ebben az esetben még nem ismert az, hogy ez mely tárgyi eszköz tao szerinti kartonján jelenjen meg, már elszámolt értékcsökkenési leírásként, mely csökkenti a számított nyilvántartási értéket. Vagyis a fejlesztési tartalék feloldása mindenképpen az üzembe helyezéshez kell hogy kapcsolódjon? Ez egy több évig tartó beruházási folyamatnál azt fogja jelenteni, hogy a fejlesztési tartalék feloldásakor az adott tárgyi eszköznél csak az az összeg vehető figyelembe, amely az üzembe helyezés évében merült fel beruházási kiadásként? (16-os számlaosztály.) Több évig tartó, jelentős, ingatlanhoz kapcsolódó beruházásaink vannak. Ezeknél az üzembe helyezett ingatlanoknál csak egy minimális (rész) összeg számolható el a feloldással amiatt, hogy előfordulhat olyan üzembe helyezés, amikor több év után csak minimális ráfordítás csúszik át a használatbavétel évére. Cégünket ez az értelmezés meglehetősen hátrányosan érinti. A jogalkotói szándék valóban az volt, hogy a több évig tartó beruházások esetén az eszközöknél csak részben vehető figyelembe az egyébként rendelkezésre álló fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az egyes adóévekben beruházásként elszámolt összegnek felel meg. A beruházás üzembe helyezésekor kell meghatározni a számított nyilvántartási értéket, oly módon, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékéből le kell vonni a beruházási folyamat alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Költségvetési szervezetnél a szállítási és üzembehelyezési költség

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64.Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...A társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazásából sem következik minden esetben a számított nyilvántartási érték egyszerre történő kivezetése, mivel a 2012. évi CXLVII. törvény 20. §-ának (16) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Garanciálisdíj-visszatartás (eva)

Kérdés: A kft. 2004. évben ingatlanberuházást hajtott végre alvállalkozók bevonásával. A szerkezeti munkát az alvállalkozó még 2004-ben befejezte, a vállalkozói díj 1800 ezer forint jótállási-garanciális díj levonásával kifizetésre került. A kivitelező-alvállalkozó felszámolását a bíróság elrendelte. A szerkezetépítésnél a kivitelezőt a műszaki átadástól 10, illetve 5 éves alkalmassági kötelezettség terheli. A szakértő álláspontja szerint – mivel a kivitelező felszámolás alatt áll – alkalmatlanná válik a helytállásra. Ezért ezen összeget nem szabad kifizetni, be kell vonni az alkalmassági kötelem értékébe. A felszámoló felé – minőségi kifogás címén – 1800 ezer Ft összeg erejéig bejelentettük követelésünket, egyéb minőségi hiányosságok címén. A felszámoló követelésünket nyilvántartásba vette, elismerte, de fedezet hiányában elutasította. A kft. 2007. január 1-jével evaalany lett. A minőségi hiba fennáll. Hogyan kell elszámolni a ki nem egyenlített jótállási garanciát? Kell-e evát fizetni, és mi után?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, ingatlanberuházás esetén nembeszélhetünk alvállalkozók bevonásáról. A hosszabban idézett kérdésre adandóválasz előtt egyértelművé kell tenni, hogy a kivitelező számlájábólvisszatartott jótállási-garanciális díj (amely a kivitelező mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Áthúzódó beruházás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás 2000-ben telephely kialakítása céljából kezdett beruházása 2001. évre áthúzódó értéke alapján igénybe vehette-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha az áthúzódó beruházás kerítés, belső udvar, parkosítás, a kiszolgálást közvetlenül szolgáló számítógép-hálózat, ISDN-hálózat?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás, valamint a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba vehető tárgyi eszköz értékével csökkenthető. Az üzemkörön kívüli ingatlan a vállalkozási tevékenységgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.