Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után

Kérdés:

A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?

Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi vállalkozó, mint egyéni vállalkozó mentesül a szakképzésihozzájárulási-fizetési kötelezettség alól, - az általa munkaviszonyban foglalkoztatottak után pedig akkor mentesül, ha az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményesoktatási szolgáltatások (nem iskolarendszerű képzés, betanítás) esetében, ha azoktatásban való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásának feltételeként történik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapítani. Ez azt jelenti, hogynem lehet összeszámítani a másik vállalkozásban, a vállalkozó másjogviszonyában, például munkaviszonyában bevallott járulékalapot.Mentesül a díjkiegészítés utáni ehofizetés alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Kommunális adó alapjába tartozó létszám

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 28. §-a szerint avállalkozók kommunális adójában az adó alapja a foglalkoztatottak korrigáltátlagos statisztikai létszáma. Az 52. § 19. pontja szerint az átlagosstatisztikai létszámba tartozik a saját nevében és saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Tanulmányi szerződés egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...költsége, ha a képzés– a munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhezszükséges ismeret megszerzését;– a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társasvállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...évben együttesen 1 millió forintot meghaladó rész;– ha az előbbi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor azegész összega dolgozó munkaviszonyból származó adó- és járulékkötelesjövedelmének minősül.Az adómentesség érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?
Részlet a válaszából: […] ...forintig(a felső határig) megfizette.A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az Eho-tv. 3. §-ának(3) bekezdése szerinti (jellemzően munkaviszonyból származó jövedelme alapján)egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a 450 ezer Ft-ot, illetvevárhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ésnaponta további 3 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le a kapottellátmányból. [Ez a szabály független attól, hogy a kiküldetés munkaviszonyban,megbízás alapján, vagy önálló (egyéni vállalkozói) tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...betöltötte."Kiegészítő tevékenység csak egyéni, illetve társasvállalkozói minőségben van, kiegészítő tevékenységű megbízás, munkaviszonynincs. Nem mindegy az, ha egy nyugdíjast tagi jogviszonyban (társas vállalkozóiminőség) vagy munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Egyéni vállalkozó nappali tagozatos egyetemi hallgató

Kérdés: Nappali tagozatos egyetemi hallgató magánvállalkozóként dolgozik. Kérdésem, hogy kell-e havonta tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie? Szakértőktől több ellentmondásos véleményt hallottam.
Részlet a válaszából: […] ...választó egyéni vállalkozótakkor nem terheli, ha az Eho-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjábanemlített jogviszonyban áll (pl. munkaviszony, tagi jogviszony, megbízási,vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, valamint segítő családtagijogviszony, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
1
2
3
4
6