Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási viszonyra tekintettel a Katv. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján nehezen védhető, hogy a kisadózó a tevékenységet nem munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kommunális adó alapjába tartozó létszám

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?
Részlet a válaszából: […] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 28. §-a szerint avállalkozók kommunális adójában az adó alapja a foglalkoztatottak korrigáltátlagos statisztikai létszáma. Az 52. § 19. pontja szerint az átlagosstatisztikai létszámba tartozik a saját nevében és saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Tanulmányi szerződés egyéni vállalkozónál

Kérdés: Ügyvédi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést köt (de munkaviszonyt nem létesít) lányával. A tanulmányi szerződéssel az egyéni vállalkozó ösztöndíjjuttatásban nem részesíti a hallgatót, de vállalja, hogy a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket (utazási, szállásköltség, albérlet- vagy kollégium-, vizsgadíjak, tandíjak stb.) a vállalkozó nevére szóló számlák alapján teljeskörűen megtéríti. A hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az egyetem sikeres befejezése után az egyéni vállalkozónál 3 évig munkaviszonyban marad mint ügyvédjelölt. Az Szja-tv. 11. sz. melléklete szerint az egyéni vállalkozó elszámolhatja a magánszemély képzése érdekében fizetett igazolt kiadásokat, ha a képzés a vállalkozási tevékenységben hasznosítható, és a magánszeméllyel tanulmányi szerződést köt. Kérdésünk, hogy a tanulmányi szerződés megkötésével az egyéni vállalkozó a hallgató részére mindezt adómentesen nyújthatja-e, illetve a költségek a vállalkozás érdekében felmerültnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...költsége, ha a képzés– a munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhezszükséges ismeret megszerzését;– a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társasvállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Személyijövedelemadó-bevallás (eva)

Kérdés: A 0653-as bevallást, mint evás, mikor kell beadnom? 2007. 02. 15. vagy 2007. 05. 20.? (Van 2006-ban munkaviszonyos jövedelmem is, 2006. 08. 01-jétől főállású evás vagyok.)
Részlet a válaszából: […] Az Art. 1. sz. melléklete úgy rendelkezik, hogy aszemélyijövedelemadó-bevallást május 20-áig a vállalkozási tevékenységet nemfolytató magánszemély nyújthatja be, ha általános forgalmi adó fizetésére nemkötelezett. Tehát az egyéni vállalkozónak – még ha egyébként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] A "szellemi szabadfoglalkozás" kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...az építési költség 30%-át, illetőleg az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül a 750 ezer forintot meghaladó rész a dolgozó munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének minősül. Adózási szempontból ugyanezen megítélés alá esik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Alapítványi támogatások adózása

Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül összefüggő természetbeni juttatás kivételével. Nem adómentes továbbá az a bevétel, amelyet az adott szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.