16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
2. cikk / 16 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
3. cikk / 16 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
4. cikk / 16 Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér
Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott előírására. Ezek értelmezésére kér választ.
5. cikk / 16 Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban
Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
6. cikk / 16 Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye
Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
7. cikk / 16 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?
8. cikk / 16 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
9. cikk / 16 10 százalékos adókulcs
Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? - Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; - a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; - a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; - a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; - a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; - 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; - az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; - a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
10. cikk / 16 A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása
Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?