Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] ...az eladó és a vevő között, cégképviseletet lát el.Feladatai:– kis- és nagykereskedelmi és üzleti vállalkozásoknak, valamint magánszemélyeknek rendelések szerzése, áruk értékesítése;– ügyletek előkészítése, üzletek megkötése, ajánlatok készítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Adótanácsadó-képzés költsége

Kérdés: Adótanácsadó-képzés elismert költsége-e a könyvelő vállalkozásnak, akár egyéni vállalkozás keretében, akár társas vállalkozás tagjaként, illetve alkalmazottjaként történik a tanfolyam kifizetése? A számla az adott vállalkozás nevére szól. A vállalkozásnak a végzettség hiányában, jelenleg és a tanfolyam elvégzéséig nem keletkezik adótanácsadásból bevétele. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A tanfolyam költségeinek a megtérítése miatt milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja alapján: nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek a használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Munkaerő-közvetítés külföldre

Kérdés: Magyar cég külföldi (zömmel EU-tag) megrendelő munkaerő-közvetítő irodák részére végzi szolgáltatását. A külföldi irodák megkeresése alapján felkutat az általuk megadott paraméterek szerinti potenciális munkavállalókat Magyarországon, majd e személyeket "összehozza" a megrendelőkkel. A magyar cég a későbbi munkavállalókkal semmilyen szerződést nem köt (nem alkalmazza őket), hanem csak kiadja – a magánszemély beleegyezése esetén – az adatait a megrendelő irodák részére, és onnantól már ők közvetlenül tárgyalnak egymással. A cég e tevékenységéért – a megrendelő oldaláról sikeresen zárult ügylet esetén – jutalékot kap a külföldi megrendelőtől. A megrendelő vagy kiközvetíti a magánszemélyt az ő további külföldi megrendelőjéhez, ahol a magánszemély ez utóbbival munkaszerződést köt, és innentől külföldön dolgozik; vagy magával a külföldi irodával köt a magánszemély munkaszerződést, aki így mint már saját munkavállalóját fogja ugyanoda kölcsönadni. Kérdésem, hogy az Áfa-tv. 46. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja "személyzet rendelkezésre bocsátása" szófordulata alkalmazható-e erre az esetre, vagyis számlázható-e a gazdasági esemény az áfa felszámítása nélkül? Ha nem, akkor az ügyletre alkalmazhatóak-e az Áfa-tv. 37. §-ának (1)-(2) bekezdése, 46. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetve d) pontja? Esetleg más, számomra nem nyilvánvaló jogcím, vagy a szolgáltatás belföldi áfa felszámításával számlázandó?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a magyar cég áfajogi értelemben vévenem közvetítői szolgáltatást végez a külföldi munkaerő-közvetítő irodák (mintmegrendelők) részére. Áfaszempontból ugyanis a közvetítői szolgáltatás mindig feltételezegy olyan "alapügyletet" (közvetített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Csapatépítési program

Kérdés: Ügyfelem vezetési tanácsadással, képzéssel foglalkozó társaság. Céges ügyfelek részére csapatépítési programokat szervez, bonyolít le. A program része olyan készségfejlesztési gyakorlat a szabadban, amelyhez segédanyagként élelmiszert is vásárolnak, amelyet a program végén a résztvevők elfogyasztanak. Milyen adózási vonzata van ezen élelmiszerek beszerzésének (áfa, szja stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzőenadóköteles természetbeni juttatások. Ezek értéke után azt a kifizetőt terhelika közterhek, amely ezeket a juttatásokat a magánszemély helyett viseli. A képzéshez kapcsolódóan nyújtott étkezési szolgáltatások(ilyen lehet a kérdésben említett eset is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.