Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...külön jogszabályi előírás nincs, törvényi háttérnek tekinthetjük a Munka Törvénykönyvét (az osztalék is, a munkabér is a magánszemély jövedelme).Az is nyilvánvaló a számviteli előírások alapján, ha a társaság jegyzett tőkéje a Cégbíróságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...peresítés során is nélkülözhetetlenek.)Az azonos tulajdonos, a kérdésben megfogalmazottak alapján, lehet az anyavállalat is, de lehet magánszemély is. Abból a szempontból tartjuk meghatározónak, hogy az adósként megjelenő kft. számára milyen garanciákat biztosít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, de a tulajdonos, a más magánszemély nem munkavállaló. Így a kérdés szerinti pénzkölcsönnyújtás jogszabállyal a még esetileg, alkalmilag nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása során tekintettel kell lenni az Szja-tv. 72. §-ában foglaltakra is, ugyanis a kamatkedvezményből származó jövedelmet – magánszemély tag esetében -, ezen jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, 16 százalék személyi jövedelemadó és 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?
Részlet a válaszából: […] ...sem az "A" társaság nem tulajdonosa a "B"társaságnak, sem a "B" társaság az "A" társaságnak. Tagi kölcsönről akkorlehetne szó, ha a magánszemély mint tulajdonos nyújtja a kölcsönt az "A"társaságnak, illetve a "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz valójában a vonatkozó törvényi előírásokbólkövetkezik:A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt.) melléklete szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősüla zálogkölcsön nyújtása. A Hpt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt.-nek nyújthat kölcsönt. A tagikölcsönt a magánszemély adózott jövedelméből tudja nyújtani, így akölcsönnyújtás után őt ismételten szja-fizetési kötelezettség nem terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Kamatkedvezményből mikor nem keletkezik jövedelem?

Kérdés: Mikor nem keletkezik adókötelezettség a magánszeméllyel szemben fennálló követelés esetében? (Milyen juttatásra nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat?)
Részlet a válaszából: […] ...hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor.Nem kell alkalmazni a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat, ha a magánszemély a kölcsönt a munkáltatójától hitelintézet útján lakáscélú felhasználásra felvett hitelre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tagi kölcsön

Kérdés: Meghatározó többséggel rendelkező magánszemély tulajdonos adhat-e tagi kölcsönt vállalkozásának kamat nélkül? Ha nem adhat, de mégis ad, hogyan kell azt elszámolni? Van-e szja-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...átmeneti pénzügyi nehézségei áthidalásának egyik eszköze lehet a tulajdonos(ok) által nyújtott tagi kölcsön. A tagi kölcsönt a magánszemély adózott jövedelméből tudja nyújtani, így a kölcsönnyújtás után őt ismételten személyi jövedelemadó-kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...összeget. A privatizációs lízingközösség feltehetően társasági részesedést privatizációs lízingszerződés alapján vásárló magánszemélyek polgári jogi szerződésen alapuló(nem jogi személy) közössége [az állami vagyon értékesítéséről szóló 1995....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.