Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha– a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy– az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Cégek közötti kölcsön

Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
Részlet a válaszából: […] ...belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély kivételével – be kell jelentenie– a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Reklámadó (nyomtatott anyag)

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem egyértelmű, hogy a reklámanyagok A és B társaság tevékenységét, termékeit népszerűsítik, vagy az ügyfelek tevékenységét.Ha A és B saját tevékenységét, termékét stb. szolgálja a nyomtatott anyag, akkor az saját reklámnak minősül, és az adó alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszából: […] ...ráfordítással növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó az adóssal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, és az adós nem magánszemély. Az elengedésről az adóst értesíteni kell, amelynek alapján az adós bevételt számol el, amely bevétellel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.