Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...számlázza ki a bérlő, azaz a "B" cég felé?b) A "B" kft. az a) pont szerinti számla alapján áthárítja, továbbterheli a bírságot a magánszemélyre, szintén 39 E Ft + 27% áfa = 49.530 Ft értékben? Vagy áfa nélkül, de bruttó 49.530 Ft értékben történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Saját üzletrész névértéken történő eladása

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tagnak az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése alapján keletkezik jövedelme, amely azonos az üzletrész megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ár és a megszerzésére fordított igazolt ki­adás (érték) és a kapcsolódó járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha– a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy– az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Gépek átadása lehet-e üzletágátadás?

Kérdés:

Ipari tevékenységet folytató "A" társaság a tevékenységéhez szükséges ingatlant és gépeket "B" társaságtól bérli (kapcsolt vállalkozásától), és saját munkaerővel, alvállalkozókkal állítja elő jelenleg is a termékeit. Szeretné, ha a gépek átkerülnének a tulajdonukba, az ingatlant továbbra is bérelnék. Lehet-e alkalmazni a gépek átadására az Áfa-tv. 17. § (4) bekezdése szerinti áfamentes üzletágátadás szabályát? A gépek átadása után az "A" cégben lévő üzletrészüket a magánszemély tulajdonosok befektetőknek kívánják értékesíteni.

Részlet a válaszából: […] A válasznál az üzletág fogalmából [Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontja] kell kiindulni. Üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység folytatására.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Ingatlantulajdon-szerzés illetéke

Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha:a) a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője;b) az a) pontban felsoroltak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Magánszemély tulajdonosok társaságai kapcsolt vállalkozások?

Kérdés: Társaságunk a kiva hatálya alá szeretne bejelentkezni. Az adózó cégben anya és fia (vezető tisztségviselő is) a tulajdonosok, a másik cégben apa (vezető tisztségviselő) és lánya a tagok, a gyerekek féltestvérek. Az a kérdésünk, hogy a kata/kiva törvény 16. § (3) bekezdésében írtak alapján a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23. c) vagy f) pontjában foglaltakra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozás, mivel az anya az egyik, az apa a másik gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik a Ptk. 8:2. § (1) és (5) bekezdése alapján. Az egyik gazdasági társaságban ugyanis az anya és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Tulajdonosváltozás (kiva)

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 19. §-a szerint a tulajdonosváltozás nem jelenti a kataalanyiság megszűnését, továbbá a Katv. 19. § (5) bekezdése szerinti értékeket (létszám, bevétel) a vállalkozás szintjén kell vizsgálni, nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyeknek a "B" társasággal földbérleti szerződést kell kötniük, a földterületet a "B" társaság hasznosítja, folytatni fogja az "A" társaság által megkezdett tevékenységet.Ha az "A" társaság által telepített és a tulajdonában lévő ültetvényen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az alapító kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni kell, az üzletrészt megvásárlónál viszont csökkenteni.2019-ben a magánszemély tulajdonosok részére történő osztalékkifizetést 15 százalék személyi jövedelemadó, 19,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Kapcsolt vállalkozás egyéni vállalkozóval?

Kérdés: A kft.-ben három ügyvezető van, akik önállóan jegyzik a céget. Közülük az egyiknek egyéni vállalkozása is van, aki szerződéses és számlázási kapcsolatban áll a kft.-vel. Tulajdoni hányada a cégben 16%. Az ő egyéni vállalkozása a kft.-vel kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, és a kft.-nél a kiva 500 milliós bevételi határánál kell-e számolni az ő egyéni vállalkozási bevételével?
Részlet a válaszából: […] ...politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Az egyéni vállalkozó üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató magánszemély, esetében a Ptk. 3:21. §-a szerinti ügyvezetés fogalma nem értelmezhető. Egy egyéni vállalkozó és egy jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
1
2