3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása
Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
2. cikk / 3 Kiküldetés kiváltása
Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
3. cikk / 3 Cégautó magáncélú használata 2005-2006. években
Kérdés: Társaságunknál 2005-2006. évekre terjedően átfogó adóellenőrzés volt. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a cégautók magáncélú használatának vizsgálata volt. A vizsgált időszakban a vállalkozás tulajdonában lévő személyautók után nem fizettünk cégautóadót. A cégautó magáncélú használatát az ügyvezető írásban megtiltotta, emellett a vállalkozási tevékenység érdekében használatra átadott cégautók költségeinek elszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezte a munkavállalókat. Az adóhatóság az útnyilvántartások hitelességét nem fogadja el, mert az esetenkénti tankolás napján nincs az útnyilvántartásban kiküldetés elszámolva (a tankolás a társaság székhelyén történt, ami megegyezik a cégautók tárolási helyével), illetve kifogásolja, hogy azokon nem szerepel az utazás dátuma mellett az indulás, érkezés időpontja. Magáncélú használatnak véli, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély állandó vagy eseti jelleggel a cégautó egyéb használatától függetlenül személyes célra (is) használja vagy használhatja. Határozatában többmilliós adókülönbözettel terheli társaságunkat, amely összeg meghaladja a vizsgált időszakban elszámolt cégautó üzemanyagköltségének háromszorosát. A társaság a cégautóadó alóli mentességet a tiltó rendelkezés és az útnyilvántartások együttes meglétén kívül mivel tudja bizonyítani, ha az Szja-tv. 2004. január 1-jétől már a magánhasználat lehetőségét is adóztatható tényállásnak tekinti?