Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...mert a göngyölegbeszerzés helyesbítése visszamenőleges a göngyölegbeszerzés teljesítési időpontjára vonatkozóan. Éppen ezért a mérlegfordulónapon készleten lévő göngyölegek devizában meghatározott értékét sem kell átértékelni.Az Áfa-tv. szerint számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén

Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a határidő elteltével a peres eljárást meg kellett volna indítani, természetesen a nemteljesítés megfelelő dokumentálásával.A mérlegfordulónapi értékelés keretében meg kell győződni a követelések (a pénzkövetelés) helyességéről, jogszerűségéről is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...visszavenni. Ez esetben a "bizományosnak" kell azt hiányzó készletként az egyéb ráfordítások között elszámolnia, legkésőbb a tárgyév mérlegfordulónapi értékelése során. Az eredmény terhére így elszámolt ráfordítás nagysága, keletkezésének oka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...(T 455 – K 9692), a jogerőre emelkedés napjával. A jogerős (végleges) bírósági határozattal kimutatott követelés esetében – a mérlegfordulónapi értékelés keretében – indokolt lehet az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonosoknak átadott,= a kötelezettség teljesítésére átadott,= a mérlegfordulónapi leltározáskor megállapított hiányzó, a megsemmisült,= a térítés nélkül átadott,= az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 2012. évet érintő tételek 2012. évre könyvelésre kerüljenek, és az eredményt ezek figyelembevételével határozzák meg. Ilyen, a mérlegfordulónaphoz közeli mérlegkészítési időpont mellett fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy minden 2012. évet érintő tételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Egészségügyi szolgáltatás árbevételének elszámolása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatás OEP-finanszírozása két részből áll: egyrészt egy alapösszegből, amely összeget a tárgyhónapban utalnak, másrészt a havi teljesítménypontok alapján meghatározott összegből. Ez utóbbit általában 2 hónap csúszással átutalják. Év végén ezt az árbevételt hogyan kell figyelembe venni? A kivaadózásra történő áttéréskor mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...illetve februárjában (esetleg márciusában) utalják át. Ezen összegeket is számlázni kell, és az OEP-pel szembeni követelésként kell a mérlegfordulónapon kimutatni. Amennyiben az OEP a számlázottól eltérő összeget utal át, a különbözetről helyesbítő számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülni, amiből az következik,hogy terven felüli értékcsökkenést legkorábban 2009-ben lehet (illetve kell)elszámolni, ha a 2009. évi mérlegfordulónaphoz kapcsolódó szakértői véleménymég akkor is ezt támasztja alá.További probléma az, hogy a szakértői vélemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...kellettképezni. A folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadikfelekkel szembeni fizetési kötelezettség a mérlegfordulónapon bizonyos, hogyfennáll, összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan. Ennekszükségességét támasztja alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg kell könyvelni (a lízingbeadónál: T 384 – K 198, 973, a lízingbevevőnél: T 448, 872 – K 384). Ettől eltérően csak a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó, pénzügyileg nem rendezett kamatot kell könyvelni (T 3913 – K 973, illetve T 872 – K 421).Abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
2