Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] ...tőkén felüli vagyon meghatározásakor az értékelési tartalék nem vehető figyelembe [a vagyonmérleg-tervezetben sem lehet], továbbá az a lekötött tartalék, ami nem fejlesztési tartalékként került lekötésre.)A végleges vagyonmérleg adatai alapján ismételten meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Felvásárolt üzletrész számításba vétele beolvadásnál

Kérdés: A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 140. §-ának (5) bekezdése alapján az 5%-os üzletrész esetleges megvétele miatti várható vagyonvesztésre kell a lekötött tartalékban fedezetet biztosítani. (Ha a zrt. a maradék 5%-ot nem vásárolja meg, akkor ezen 5% tulajdonosai feltételezhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Pótbefizetés pénzeszközeinek felhasználása

Kérdés: A bt. 2012-ben átalakult kft.-vé. Az átalakulás előtt csak a tagoknak tartozott 9700 E Ft-tal: T 3811 – K 4751. Az átalakulás előtt a tagok pótbefizetést eszközöltek 9700 E Ft összegben, ami a lekötött tartalékba került. T 3811 – K 4142. A cég a tagoknak visszafizette a tagi kölcsönt: T 4751 – K 3811, 9700 E Ft. Helyes-e a könyvelés? Van-e kötelezettség a lekötött tartalékba helyezés miatt (pl. illetékfizetés stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...helyességére? A fentebb leírtak alapján a pótbefizetésre nem volt jogszerű lehetőség, így pótbefizetést teljesíteni nem lehetett, azt a lekötött tartalékba sem lehetett helyezni. Valójában újabb tagi kölcsönnel (T 3811 – K 4751) váltották ki a korábbi tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...oszlop összevont adatokat tartalmaz. Ebben az oszlopban a saját tőke tételben csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék szerepelhet, és csak pozitív összegekkel.Ha a beolvadást a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe bejegyezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság megszűnésekor megilletné.A számviteli törvény 38. §-ának (2)-(3) bekezdésetartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni.A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek -jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Átalakuláskor lekötött tartalék

Kérdés: 2009-es kedvezményezett átalakulás során a vagyonfelértékelés miatt 16%-os mértékben lekötött tartalékot képeztünk a jogutódnál az eredménytartalékkal szemben. 2010-ben milyen módon, milyen mértékben kell feloldani a tárgyévi értékcsökkenés-különbözet adóját, tekintettel a 2010-ben hatályos kétféle adókulcsra (19% és 10%)?
Részlet a válaszából: […] ...lehet megszüntetni. Ha azonban ez kisebb, mint 16%, akkor a figyelembevett tárgyévi értékcsökkenés-különbözet 16%-ának megfelelő lekötött tartalék -amellyel a lekötésnél számolt az adózó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...(fel sem veszi azt), a másik pedig az,hogy az eredménytartalékból átvezetnek a 10 millió forint osztalékelőlegnekmegfelelő összeget a lekötött tartalékba, és az így lekötött tartalékba kerülőösszeg a változatlan társasági formában tovább működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] ...is, a végleges vagyonmérlegben is) külön oszlopot kellbeiktatni. Követelmény az is, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg alekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét, illetve azeredménytartalék csak a jogszabályban felsorolt jogcímeken változhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Veszteség kezelése átalakulásnál

Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
Részlet a válaszából: […] ...az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok (a 4 kft. és azrt.) vagyonmérleg-tervezetében, a saját tőkén belül a lekötött tartalékbankell fedezetet képezni. [Szt. 140. §-ának (5) bekezdése.] Ha ezt tették volna,akkor most nem okozna gondot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Nonprofit kft. veszteségrendezése

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...hozott taggyűlési határozat. A tulajdonosönkormányzat által ilyen címen átutalt összeget a nonprofit kft.-nél nem leheta lekötött tartalék (és nem a tőketartalék) javára elszámolni, annak összegévelnem lehetett a működési támogatást csökkenteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.