5 talált cikk a telefon , foglaló , kifizető kifejezésre

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
- a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
- az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
- a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?

Kérdés: Ellentmondást vélek a 4938. és a 2775. kérdés válasza között. Ha nincs tételes elkülönítés, akkor belép a 20 százalékos kötelezettség, és ez alól csak akkor lehet mentesülni, ha legalább ezt az összeget a 2775. kérdésre adott válasz szerint kiszámlázzák. Míg a 4938. kérdésre adott válaszban azt írják, ha megtéríttetik a 20 százalékot, azt nem lehet számlázni. Visszakerestem az összes témában írt válaszukat, mindenhol számlázásról (áfával) írnak a vélelmezett 20 százalék után is. Most mi változott? A kifizető a szolgáltató számlája végösszegének a 20 százalékát megtérítteti a magánszemélyekkel, ezt számlázni nem lehet. Ennek a tételnek a könyvelésénél miért nem kell számlázni?

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?