Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...ne használja saját célra, az Szja-tv. adózási szempontból korlátot állított fel.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdése alapján kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...a készpénz felhasználásával elszámolni, arra lehet következtetni, hogy a munkavállalónak az Szja-tv. 72. §-ában előírt módon kamatkedvezményből származó jövedelme van, amelyet személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás terhel.A munkavállalóknak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] ...közötti időszakra jutó kamattal (legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével) azért, hogy az ne minősüljön kamatkedvezményből származó jövedelemnek.A bankkártya használatára jogosult által történt vásárlások, készpénzfelvételek (akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Pénzbeli támogatás bizonylatolása

Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás a támogatás céljáról, a támogatás összegéről, a támogatás minősítéséről (adománynak tekinthető-e), a támogatás kedvezményezettei (általában magánszemélyek) és a támogatásoknak a kedvezményezettekhez való eljuttatásáról (ez nem a cég),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
Részlet a válaszából: […] ...volt viszont az osztalékkifizetés, amelyetvissza kell fizetni. A visszafizetendő összeg osztalékelőlegnek tekintendő,amelyet a kamatkedvezményből származó jövedelem adója terhelhet, ha a tagok azosztalékelőleggé minősített osztalék után nem fizetik meg legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvényben a házipénztárcsökkentéséhez kapcsolódó osztalékamnesztia-szabály 2007. február 6-án hatályátveszítette. Ez azt jelenti, hogy ha a 2006-os eredmény felosztásakor azeredménytartalék terhére a házipénztár csökkentéseként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Korábbi évek osztalékának kifizetése

Kérdés: Fel kell-e venni a korábbi években már jóváhagyott, de eddig még fel nem vett osztalékot, a kedvezményes 10 százalékos (házipénztár) osztalék felvétele előtt?
Részlet a válaszából: […] A házipénztárral összefüggő amnesztiaszabály [Mód-tv. 223.§-ának (17) bekezdése] felvezető szövege kimondja, hogy a rendelkezést aszemélyijövedelemadó-törvény 66. §-ában foglaltaktól eltérően kell alkalmazni.Ez praktikusan azt jelenti, hogy az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakminimális szinten sem felelnek meg a számviteli előírásoknak, és így azSzja-tv. szerint kedvezményes osztalékadóval igénybe vehető osztalékkifizetéskövetelményeinek sem.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Osztalék adója betéti társaságnál (eva)

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?
Részlet a válaszából: […] ...az sem, hogy az eredménytartalék az evásidőszak előtt vagy az evás időszak alatt keletkezett. A házipénztárralkapcsolatos osztalékadó-kedvezményt is másként kell értelmezni az evás bt.-nél,mint a nem evás bt.-nél. A kettős könyvvitelt vezető evás bt.-nek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés bevezetőjéből az következik, hogy a kérdezőpontatlanul fogalmazott. Nem a házipénztár vehető ki 10 százalékos adókulccsal.A törvényi előírásból az következik, ha az átlagos napi készpénz záró egyenlegeaz átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
1
2