Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a duális képzőhely a Szocho-tv.-ben meghatározottak szerint jogosult a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján adókedvezmény érvényesítésére.A Szocho-tv. 17/A. §-a tartalmazza a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Háziorvos iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A kft.-ben a férj mint háziorvos (OEP által finanszírozott praxis), a feleség mint fogorvos (nem OEP által támogatott praxis) tevékenykedik. Az iparűzési adó megállapításánál a két tevékenységet össze kell-e vonni? A háziorvosi praxisnál (80%-nál több a támogatás) figyelembe vehető-e 20 M Ft összegig az adókedvezmény? A kft. iparűzésiadó-megállapításánál külön kezelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...igen, továbbá a kft. iparűzésiadó-alapja (tehát nem árbevétele!) 20 millió forint alatt van, és az önkormányzat alkotott rendeletet a kedvezményről (esetlegesen mentességről), akkor az önkormányzati rendelet szerinti adóelőny az ott meghatározott mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyéni vállalkozó életbiztosítása

Kérdés: Kérem tanácsukat, hogy az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az általa saját személyére megkötött, halálesetre szóló 2009-ben befizetett biztosítást. A biztosítás nyílt végű befektetéshez kötött (kötvény, részvény eszközalapokba) életbiztosítási kötvény. A kötvényt a 12 éves futamidő alatt 2 év után a szerződő fél visszavásárolhatja. Haláleseti kedvezményezett a törvényes örököse.
Részlet a válaszából: […] ...2009-ben befizetett biztosításidíjat. Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolt biztosítási díj utánszemélyijövedelemadó-kedvezményt nem vehet igénybe. A költségként valóelszámolás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a kötvényt a 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma

Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint azadózó – többek között – akkor alkalmazhatja a 10%-os adókulcsot, ha az adóévbenlegalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének adóévreévesített összege és a foglalkoztatottak átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint összevont adóalap adóját csökkenti amunkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalóikönyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevéreszóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...járandóságértékhatárát, akkor az egyéb jövedelemnek minősül.A szakmunkástanulót foglalkoztató egyéni vállalkozóbevételcsökkentő kedvezményben részesül. A bevétel csökkenthető: – a szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabálybanmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: személygépkocsi vásárlása

Kérdés: Orvos, biztosítási ügynök és egyéb ügynöki tevékenységet folytató vállalkozó és társaság személygépkocsi-vásárlása esetén, ha a cégautóadót megfizeti, jogosult-e a beruházási adókedvezményre?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő orvos, biztosítási ügynök és egyéb ügynöki tevékenységet folytató vállalkozó igénybe veheti a kisvállalkozói kedvezményt. Az Szja-tv. 49/B §-ának (13) bekezdése szerint a kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Nyugdíjasok adó- és járulékkedvezménye

Kérdés: A nyugdíjas kft.-tagnak, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozónak milyen adó- és járulékkedvezménye van a nem nyugdíjas taggal, illetve a nem nyugdíjas egyéni vállalkozóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A kft. saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja] tagja és a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó a Tbj-tv. rendelkezéseiben [Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja] kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.