18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Osztalékfizetés jóváhagyás nélkül
Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e ellenőrizni az előző évet?
2. cikk / 18 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
3. cikk / 18 Osztalék miatti kötelezettség átminősítése
Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
4. cikk / 18 Osztalékfizetés elszámolásának változása 2016-tól
Kérdés: A számviteli törvény 2016. évi módosítását olvasva azt tapasztaltam, hogy az eredménykimutatás előírt tagolásából kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy jövőre, ha a társaság osztalékfizetésről dönt, akkor az eredménykimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni?
5. cikk / 18 Opció lehívása akadályokkal
Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
6. cikk / 18 Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek
Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
7. cikk / 18 Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele
Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
8. cikk / 18 Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése
Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
9. cikk / 18 Osztalékkifizetés jóváhagyás nélkül
Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e önellenőrizni az előző évet?
10. cikk / 18 Tévesen fizetett osztalék helyesbítése
Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
